szerda, október 27, 2021
Kezdőlap!újdonságEtikus fotózás drónnal - Légifelvételek és jogi hátterük 2. rész

Etikus fotózás drónnal – Légifelvételek és jogi hátterük 2. rész

Ahogy az 1. részben olvashattuk, a légi fényképezést számos törvény és rendelet szabályozza, és ezeknek a jogszabályoknak a közös értelmezése eredményezi azt a szabályrendszert, amiben alkothatunk. A kérdés sosem volt aktuálisabb. Most pedig vizsgáljuk meg, hogyan fényképezhetünk és publikálhatunk etikusan.

Camille Minouflet fotója

Hogyan fényképezhetek etikusan?

     Bármilyen felvétel elkészítésekor gondoljunk arra, hogy azok a személyek, akik azt gondolhatják, hogy a felvételen szerepelni fognak, mit érezhetnek ezzel kapcsolatban. Fordultak hozzánk olyan esetben, amikor egy a képen nem szereplő hölgy barátja állította le a multikopter távpilótáját, mert ugyan nem őket fényképezték, de a kedvese rosszul lett a gondolattól, hogy esetleg megörökítik.

Ez tipikusan olyan eset, amivel nem számolhatunk előre, és amennyiben minden mást legálisan végeztünk, jogunk van folytatni a tevékenységet, mégsem ajánlatos. Embertársainknak tudatosan pszichés vagy fizikai kárt okozni nem elfogadható, és immár tisztába kerültünk az adott külső személy érzéseivel. Érzéseket megcáfolni márpedig nem áll módunkban, mert az egyén belső, nem irányított folyamatainak saját maga sem ura.

A drónos társadalom és saját jó hírünk megőrzése érdekében kedvesen, segítőkészen kell hozzáállni a külső személyek kéréseihez, még akkor is, ha a megszólítás nem vall kedvességre. Amennyiben a beszélgetést a türelmünk és személyiségünk segítségével békés mederbe tudjuk terelni, rengeteg kellemetlenséget kerülhetünk el, és hosszú, idegesítő hivatalos adminisztrációt spórolhatunk meg magunknak.

Evidens, hogy nem készíthetünk kép, videó vagy hangfelvételt valakiről, aki nem akarja. Ezért a felvételen bármilyen módon felismerhető személyeket meg kell kérdeznünk arról, hogy hozzájárulnak-e a felvételkészítéshez. Tehetjük ezt szóban, de például egy zárt terület esetében az összes bejutási lehetőségen elhelyezett táblácskák segítségével írásban is. Ezek meglétét érdemes időbélyeggel ellátott fényképen dokumentálnunk, a későbbi viták elkerülése érdekében. A táblán szerepelnie kell a felvételkészítés időszakának, a felvételkészítő szervezet, vagy magányszemély nevének, elérhetőségének, illetve a publikálás céljának, és annak a ténynek, hogy az adott időszakban a területre belépő személyek a belépésükkel hozzájárulnak a felvételeken történő esetleges szerepléshez.

Tömegek, csoportok fényképezhetők, de ha bárki hangsúlyosnak érzi magát a képen, jogosan kérheti annak eltávolítását. (Jeffrey Czum fotója)

Nem számít hozzájárulásnak, amennyiben egy felnőtt személy hozzátartozója engedélyezi, hogy a rokonáról, vagy barátjáról felvételt készítsünk, de például az sem, hogyha valaki másokat fényképez, és emiatt úgy érezzük, biztosan ő is vállalná saját magát a mi felvételeinken.

A képen látható hölgy ráutaló magatartást sem tesz arra, hogy beleegyezne a fényképezésbe, ugyanakkor fontos megemlíteni a távolság, pontosabban a terepi felbontás fontosságát. A képen nagyjából 1 mm képződik le egy pixelen. Amennyiben az arc merőleges az objektívre, és a felületén 5 mm átmérőjű felület vetül egy elemi képpontra (képérzékelő pixelre), úgy a személy már nem felismerhető. 

Mit jelent mindez a gyakorlatban? A táblázatból kiderül, hogy adott konzumer UAS esetén milyen felszínhez viszonyított magasság az, ami felett közvetlen módon már nem ismerhető fel egy emberi arc. 

Phantom 4 Pro gyári fényképezővel teljes felbontás esetén

19 m

Inspire 2 (X5S f:12 mm)

19 m

Matrice 100 (X5 f:12 mm)

16 m

Matrice 100 (X5 f:45 mm)

60 m

Matrice 600 (X5 f:45 mm)

60 m

Quantum (SonyRX1RII)

39 m

Amennyiben magasabban repül az adott típus, azaz nagyobb a tárgytávolság, csak akkor ismerhető fel egy személy, amennyiben speciális ismertetőjegye van. Például tudjuk, milyen színű kabátot viselt az adott napon, vagy a tartózkodási helye vélelmezhető. 

Nem etikus, sőt jogellenes veszélyeztetni emberek, állatok, életközösségek, növények, illetve vagyontárgyak, ingatlanok épségét egy felvétel elkészítése érdekében. 

Amennyiben elkészült egy felvétel, mindegy, milyen eszközről (UAV, kézi kamera, vagy telefon), és a rajta szereplő személyek ugyan hozzájárultak a készítéséhez, attól még nem publikálhatjuk azt a megkérdezésük nélkül. Amennyiben a felvétel készítésekor a publikálásra is rákérdezünk, elébe mehetünk a második körnek, de ez a kérdés sohasem maradhat el. Fontos megemlíteni, hogy egy adott felvétel más kontextusba helyezve más jelentéstartalommal bír a szereplők számára, ezért a végleges tartalmat is engedélyeztetni illik és kell. Nem tudjuk előre, hogyan érez valaki egy adott tartalom kapcsán, mert mindannyian más dolgokat szeretünk, más dolgokat tartunk kínosnak. 

Amennyiben a tartalom, amit készítettünk, stílusában passzol hozzánk, egyáltalán nem biztos, hogy a felvételekre került személyek is így éreznek majd. Az 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a hatályos adatvédelmi jogszabály és azokat a személyeket védi, amelyekkel az adatok összeköthetők. Az EU 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szól (GDPR) szintén hatályos. Az adatok mellett a személyt ábrázoló képmás, hangfelvétel és videó felvétel is személyes adatnak minősül, így ezek birtokában magunk is „adatkezelővé” válunk és meg kell felelnünk  az említett jogszabályok elvárásainak.

Állatok fényképezése és videózása

A drónok teljesen új korszakot nyitottak a természetfotózás és természetfilmezés történetében. A legújabb videókat és filmeket nézve gyakran láthatunk testközelből olyan állatokat, amelyek abban az életszituációban korábban nem jelentek meg videó felvételen. Ennek azonban ára van.

A drónok képesek olyan mélyen behatolni a nádasok és erdei felső lombkoronák rejtett világába, illetve olyan gyorsan és váratlanul megjelenni, hogy az évszázadokon át megszokott menedékeket is feltárják számunkra. Az evolúció nem képes lekövetni a pár év alatt mindennapossá váló új típusú zavarást. A stressz radikális hatást gyakorol a védett fajok populációira is.

A gémtelepek, ragadozó madár fészkek közelébe repülés kiemelten etikátlan, ráadásul a természetvédelmi célokból tiltott légterekben kifejezetten jogellenes művelet. Az emlősök megtorpanása nem a felszabadult kíváncsiság kifejezésre jutása. A sokk és az enyhe stressz megváltoztathatja az állatok viselkedését, amire számos tragikus és veszélyes példát dokumentáltak az elmúlt négy évben.

A daruvonuláskor a csapat szétzavarása, formáció megzavarása, szarvas rudli megfuttatása, törött lábú őz és fészküket elhagyó madarak, látványos és beszédes példák. Mégis azokra a sokkal gyakoribb esetekre hívom most fel a figyelmet, mikor az állat viselkedése a laikus szemszögéből nem változik meg, viszont a stressz gátolja a szokásos életvitelében az egyedeket.

Míg mi emberek rengeteg szabadidővel rendelkezünk, az állatok életében ilyen pillanatok ritkán adódnak. Annak tudatában fényképezzünk tehát állatokat, hogy a zavarás időtartama, és a stressz kiváltotta viselkedésváltozás ideje alatt versenyhátrányba sodorjuk az egyedet fajtársaihoz képest és csökkentjük az esélyeit más kompetitorokkal és a ragadozókkal szemben.

A dámszarvas bika észleli a multikoptert, de még nincs tapasztalata vele, az etikus pilóta figyel az állat reakcióira és nem megy közelebb. Eleve nem reptet védett természeti terület felett. (Böröczky Bulcsú felvétele)
Bakó Gáborhttp://www.interspect.hu/
Az Interspect Csoport mérnök légifényképésze, műszerek tervezésével, légi felmérések kivitelezésével foglalkozik. Az Interspect Kft. társ ügyvezetője. Tevékenységei: Természetvédelmi műszaki fejlesztések, gyors és részletes adatgyűjtési és monitoring megoldások műszaki hátterének kidolgozása, valamint erdővédelmi, klímavédelmi projektek.

További friss hírek