A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai hírekből
Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd, és mihez kezdhet még egy történész a fényképekkel? – ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Magyar Nemzeti Múzeum új Fényképtárgy / Material photograph című angol és magyar nyelvű kiadványából.
Fotó: Tomsics Emőke: Fényudvar. Az éjszakai fényképezés kezdetei Magyarországon című fejezet nyitóképe, 72. oldal:A Tabán éjjel. Budapest, 1930-as évek, zselatinos ezüst, 12,6 × 17,4 cm,
ismeretlen fényképező felvétele, lelt.sz.: 82.1705
Az intézménytörténeti kacskaringók, gyűjtemény- és hangsúly-áthelyezések, az időről időre változó ideológiai „keretezés” nyomot hagynak az archívumon. Ám egy történeti múzeum kellően régi, folyton mozgásban lévő és bővülő, azaz dinamikus fényképgyűjteménye eleve több rétegű. A kötetbe foglalt írások ezekből a rétegekből mutatnak be néhányat.
A szövegek nyomán kirajzolódik előttünk egy lehetséges kronológia; nagyjából a 19. század közepétől a 20. század utolsó harmadáig. Ebben az értelemben a Fényképtárgy (egyféle) lehetséges fotótörténetként is olvasható, melynek ugyanakkor – a gyűjteménytörténeten keresztül – a látás, láttatás története van a homlokterében.
A fényképgyűjteményeket gondozó szerzők – noha másról és másképpen írnak – a múzeumi munka szinte összes arcát felfedik előttünk: a gyűjteményezéstől, tárgyleírástól, katalogizálástól az értelmezésig és a kiállításon való bemutatásig. A Fényképtárgy írásai épp ezért segíthetnek annak a műveltségnek az árnyalásában és fenntartásában is, mellyel a fizikai médiumok és az avuló technikák is olvashatók maradnak.
Miközben új eszközöket keresünk a fényképnek mint tárgynak és testetlen képnek a leírására és kontextualizálására, reméljük, ez a tudás sem vész el, csak átalakul. Mert amíg vannak fényképtárgyak, addig meríthető belőlük történeti ismeret azokról az emberekről, akik kigondolták, elkészítették, felhasználták és megőrizték őket. (Részlet Fisli Éva írásából)
A gazdagon illusztrált, 282 oldalas kötet fejezeteiben a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai az alábbi témákban osztják meg gondolataikat, tapasztalataikat:
BEVEZETÉS
Fisli Éva: Fényképtárgy. Mi van a szó mögött?
HORDOZÓK
Baji Etelka: A fényképezés kezdetének emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban
Lengyel Beatrix: Törékeny kettősség. Veress Ferenc fotókerámiái a Történeti Fényképtárban
FOTÓ ÉS TÁRSADALOM – FÉNYKÉPHASZNÁLATOK
Tomsics Emőke: Fényudvar. Az éjszakai fényképezés kezdetei Magyarországon
Jalsovszky Katalin: A magyarországi holokauszt fotográfiai reprezentációjáról
Bognár Katalin: Fényképhasználat az 1950-es évek első felében Magyarországon: sajtóillusztrációk és születésnapi fényképalbumok
Kiscsatári Marianna: „Kádár bácsinak, emlékül…” A politikus képe Kádár János ajándékba kapott fényképalbumaiban
FOTÓTÖRTÉNET MÁSKÉPP
Stemlerné Balog Ilona: Nem ott. Nem akkor. Escher Károly (1890–1966) riportképeiről
Fisli Éva: Egy kapcsolat verzójára. André Kertész és Robert Capa
A Fényképtárgy című könyv pdf verzióját a képre kattintva lehet letölteni.
Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum
Kiadási hely: Budapest
Kiadási év: 2020
Szerkesztő: Fisli Éva
Szerzők: Baji Etelka, Bognár Katalin, Fisli Éva, Jalsovszky Katalin, Kiscsatári Marianna, Lengyel Beatrix, Stemlerné Balog Ilona, Tomsics Emőke
Terjedelem: 232 oldal
ISBN: ISBN 978-615-59
A Fényképtárgy című könyv nyomdai változata 200 példányban jelent meg, és amennyiben lehetséges nálunk, a Mai Manó Házban is beszerezhető lesz, a készletről a könyvesbolt elérhetőségein lehet érdeklődni.
