Blogajánló: Mai Manó Online Fotóegyetem – Képes Beszéd Díner Tamással

0
42

A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból

Filmes akart lenni, festőművész, író, de helyettük optikus és londiner lett, majd fotográfus. Senkihez nem hasonlítható személyiség, bárhol van, középpontjává válik annak a társaságnak. Olyan dolgokat tud, melyek totál korszerűtlennek lennének mondhatók – feltéve, ha valaki végre érthetően el tudná magyarázni nekem, mi az a korszerű. Egy olyan világ itt ragadt képviselője, aki még tudja, mihez mit illik felvenni, hogyan kell viselkedni különböző helyzetekben, mire valók az olyan míves tárgyak, mint a fehérbetétes, gojzervarrott kaplis cipő, vagy a szivarvágó és a sörmelegítő. Képein még elvétve sem találunk bántó, csúf, horrorisztikus jelenetet. Van egy világa, ebben jól érzi magát, s amíg nem muszáj, nem enged be oda semmit és senkit, aki vagy ami ezt veszélyeztetné. Amit Díner tud az életről, a fényképezésről, az emberekről, azt úgy senki, ezt garantálom. Ha nem hiszik, jöjjenek el a Manóházba és győződjenek meg róla! - írtuk 2016 februárjában a Képes Beszéd programsorozatunk ajánlójában. Díner Tamás és Kincses Károly beszélgetését természetesen rögzítettük, így ma a Mai Manó Online Fotóegyetem új előadásában ezt a programunkat láthatjátok.
dinertamas_a1.jpgFotó: Németh Dániel: Díner Tamás a Mai Manó Ház Képes Beszéd előadásán, 2016. február 11.
Az 1946-ban született fényképész és reklámfotós 1964-ben érettségizett fotó-optikai szakközépiskolában. Ezután az Ofotértnál és a Látszerész Ktsz.-nél dolgozott. 1971-től publikálja képeit. Portréit elsősorban zenészekről, énekesekről és színészekről készíti. Több hanglemezborítóhoz és kazettafedélhez készített sztárportrékat. Schäffer Erzsébet egy évekkel ezelőtti cikkében azt írta róla, hogy ő az utolsó magyar sármőr, aki minden egyes gesztusával – így a fotóival is – letűnt világot keres, melyben a férfi az férfi, a nő az nő, a munka szenvedély, a fényképek pedig beszédes hangulatok. Egyetlen kattintásban benne van az elkapott pillanat esszenciája. Egy fénykép nem puszta látvány, nem egyszerű vizuális kalandozás a fények és árnyékok, a világosak és sötétek, a színek és feketék birodalmában. Egy fénykép mesél, emlékezik, hidat ácsol múlt és jelen, a fotós és a témája között. Akár címek nélkül is. Merthogy Díner Tamás fotográfiáinak nincsenek címei – magukért, magukról, készítőjükről beszélnek. (vasárnapihirek.huA fenti beszélgetést 2016. február 11-én rögzítettük a Mai Manó Ház Képes Beszéd programsorozatán. 


A cikk további része itt olvasható

via Mai Manó Ház Blog