Vörös zászló leng a New York-palotán

Jevgenyi Haldej, a valóságosnál nemzetközileg kevésbé ismert, de nem feltétlenül kevésbé tehetséges „szovjet Capa” 1945-ös budapesti fotóiból múlt héten már mutattunk egy, a drámaitól a tragikuson át a kegyetlenig tartó Fortepan-válogatást, most a még egyértelműbben propagandajellegű képeivel folytatjuk. Ezek is Magyarországon készültek a háború utolsó heteiben, céljuk pedig jelentős részben a szovjet hadsereg dicsőségének és felszabadító voltának képi bizonyítása volt. Haldej, Magyarország, nulla év. Pető Andrea, a CEU történészének írása.

Hogy ki és mit láttat a háborúból, hatalmi kérdés, mert a múlt megfelelő értelmezése a jövő feletti uralmat is jelenti. Saját történetének megírását nem bízta a véletlenre a Vörös Hadsereg sem, mely a bolsevizmus rövid történetéből megtanulta, hogy a képeknek ereje és közvetlen politikai hatása van.

A Vörös Hadsereget haditudósítók hada kísérte, akik az akkoriban könnyű kézikamerákkal tömegesen készítették a képeket, melyekből aztán Moszkvában központilag kiválogatták, mit és hol közölnek. Nem mindenki volt olyan tehetséges, mint Jevgenyij Haldej, aki dokumentarista és propagandafotókat készített.

Mivel már túlélte a csisztkákat, azaz a sztálini tisztogatásokat, tudta, hogy kell és mit kell néznie illetve dokumentálnia. A beállított képei nem kerülték el a moszkvai képszerkesztők figyelmét, a megfelelő retusálás után azokat – természetesen név nélkül, mint TASSZ, a szovjet hírügynökség fotóit – nagy példányszámú kiadványokban leközölték.