15.7 C
Budapest
Thursday, March 28, 2024

Blogajánló: Máté Olga (1878-1961) élete és ritkán látott felvételei – Tőry Klára írása

A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból

„Forrongás van mindenütt: az eszmék felszabadultak a bilincsek alól, százados korlátok ledőltek, a művészet terén mindenütt egész új áramlatok keletkeztek, szóval: új eszmék, új világnézet, új szempontok uralkodnak minden téren.” (1) – írta 1907-ben a nagytekintélyű portréfotográfus, Székely Aladár. A fotográfusok számára megfogalmazott követelménye: „Az ambiciózus új fényképésznemzedéknek végre eszmélni kell! … igyekezzenek az egyszerűségre, valóságra, közvetlenségre és művészi látásra.” (2) A képző- és fotóművészeti körökben világszerte sajátos, egyéni hangú művészként ismert és becsült Máté Olga ebben az izgalmas korban élt, képei sokat visszaadnak a kor levegőjéből. Munkásságában a portré- és gyermekfelvételeket, csendéletet, városképet, reklámfotót, a modern tánc születését és a modern építészet első jelentős produkcióit dokumentáló fotográfiákat egyaránt magába foglaló műfaji sokoldalúsága korában szinte egyedülállónak mondható volt. Élete és megújulásra kész, az új törekvéseket alkotásaiba szakmai pályafutása végiég beépítő munkássága a 20. század 10-es éveitől a 30-as évek közepéig szorosan összekapcsolódott a magyar szellemtörténet meghatározó, megújuló korszakával, progresszív mozgalmaival. Tímár Péter szerint alkatára „a kíváncsiság, az empátia, az érzékenység, a konok kitartás, a szívósság és céltudatosság” (3) volt jellemző, de a nyugodt alkotómunkára rövid idő, alig egy évtized adatott meg neki. A műtermi portréfotografálás megújulásában fontos szerepet játszott néhány kiváló fotográfusnő. Gaiduschek Erzsi, Landau Erzsi, Révai Ilka mellett Máté Olga – mint monográfusa, E. Csorba Csilla írta – „a század elején indult fotós generáció legtehetségesebb nőtagja volt… Korának vérbeli haladó asszonya, álmai, vágyai Kaffka Margit hőseihez, magához az írónőhöz teszik hasonlóvá. Anya, független asszony, művész akart lenni, az élet teljességét e három együttes megvalósulásában kereste. Ahhoz, hogy élete sikeresnek nevezhető, sokban hozzájárult választott hivatása, a fényképészmesterség.” (4) Kortársai szerint is Máté Olga férfikollégáival egyenrangú művész volt, akinek méltatásakor nem mondták mentegetőzve: annak ellenére, hogy nő. 2007-ben a Magyar Fotográfiai Múzeumban rendezett retrospektív kiállításának (5) meghívóján életművének tömör értékelése szerint: „A 20. század első felének egyik legjelentősebb műtermi fotográfusa, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Angelo mellett az egyik legigényesebb portréfényképésze. A két világháború közti magyar fotográfia egyik markáns, eredeti alakja, a festői irányzat mellett az ún. realista és új tárgyias fényképezés kísérletező kedvű, az akt, a tánc, a reklám, a csendélet és építészeti fényképezés területén is újat alkotó művésze.” 1878. január 1-jén Mauthner Olgaként született Szigetváron, asszimilálódott zsidó polgárcsaládba. Apja Mauthner Lőrinc kereskedő volt, anyjának, Spiegel Saroltának előbb Szigetváron, majd Pesten volt varrodája. Jómódú iparos-kereskedő szülei mind a hét gyermeküket taníttatták, a lányoknak a megélhetés mellett a kreativitásnak is tág teret adó, a művészi önmegvalósításra, is alkalmas szakmát nyújtottak. Rezső bátyja kiváló építészként szerzett nevet magának, az ő révén került Olga egy életre szóló barátságba a modern építészet kiemelkedő mesterével, Kozma Lajossal. Ernő bátyja mérnök-elektrotechnikusként Bécsben Máté Lux nevű gyárában korszerű minőségi világítótesteket gyártott. Öccsei közül Mihály futballista, Zoltán magánnyomozó lett. Húgai közül Gizella Párizsban tanulta ki a szabás-varrás mesterségét, ruhaszalont nyitott, Melinda (Mela) a modern kor lányai, asszonyai számára tartott gyógytornát és mozgásművészeti tanfolyamokat. A női emancipáció folyamatának eredményeként a 19. század végén a művészeti életben a nők már nemcsak múzsaként vagy modellként, hanem alkotóként is szerepet kaphattak. Egyre több – főként középosztálybeli - leány számára vált lehetővé a polgári iskola elvégzése után a fotográfia művelése, mely a biztos egzisztencia mellett művészi hajlamuk kifejezésére is lehetőséget nyújtott. A főként a polgárság köréből kikerülő női fotográfusok a maguk speciális látásmódjával gazdagították fotóművészetünket és ezen keresztül valóságlátásunkat. A család Pestre költözése után az anya előkelő fehérnemű üzlete biztosította megélhetésüket. A testvérek az 1900-as évek elején magyarosították nevüket Mátéra vagy Máthéra. Nem ismeretes, hogy Olga a négy évfolyamos polgári iskola elvégzése után hol tanulta ki a fényképész mesterséget, csak azt tudjuk, hogy 21 évesen, 1899-ben a Fő utca 21-ben műtermet nyitott. Ekkor még itthon a nők részére nem volt szervezett fotóoktatás, a kortárs fotográfusnők elismert mesterek műtermében, laboratóriumában inasként, majd segédként szereztek oklevelet, közülük aki tehette, külföldön – Bécsben a Höhere Graphische Leh- und Versuchsanstalt-on, Münchenben a Lehr- und Versuchsanstalt für Photographie-n, Berlinben, Hamburgban, Párizsban vagy Amerikában - szerzett szakképzettséget. Mivel Máté Olga képzettségét nem érezhette kielégítőnek, kellő tőke összegyűjtése után tíz év múlva külföldi tanulmányútra ment, hogy a magas szintű szakmai tudás elsajátítására a legnagyobb hírű, újító szellemű német mestereknél tökéletesíthesse tudását.


A cikk további része itt olvasható

via Mai Manó Ház Blog

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,488RajongókTetszik
197KövetőKövetés
678FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles