Sziasztok! Tesztelésre kaptam a Leitz Hungáriától egy Samyang 20/1,8-as optikát.
Általában így kezdődnek a tesztek…mármint azok amiknek a negyedik sorától kettesével olvasom a sorokat, majd harminc másodperc szenvedés után a végéhez lapozok hogy basszus foglald már össze milyen a cucc, mert az agyam leáll a technikai paraméterektől meg a részletektől….
Sajnálom én rossz tesztolvasó vagyok….katasztrofális hogy mennyire nem érdekel a 0,5655 tizedes vertikális torzítás kihatása a függőlegesen futó vonalakra könyörgöm nem zebrát akarok én fotózni! Engem egy valami érdekel! Adjátok a kezembe had próbáljam ki mire tudom használni, a technokrata magömlést meg hagyjuk a műszerészekre én fotós vagyok könyörgöm….
Tudom sokan felhördültök most, hogy ez milyen bunkó apám!
Igen igazatok van…engem nettó az érdekel, hogy mennyiben segíti a munkámat az adott termék és mit tudok kihozni belőle. Tehát minden felesleges cicoma nélkül a nyers valóság.
Na akkor nézzük…a Samyang 200/1,8 nekem kicsit olyan se hús se hal kategória. Na nem kell félreérteni. Tökéletes! Olyan gyönyörűt rajzol hogy még a fényképezőgép kijelzőjén is bőven látszik nem kispályás…AS verziót kaptam tehát gyakorlatilag nyugodtan elfelejthetem a kromatikus aberrációt és ez így is van.
Ezt az optikát bizony közeli dolgok fotózására teremtették!
20cm és 1 méter között gyakorlatilag majd egy teljes fordulatot kell tekerni így az élességállítás messze a legkönnyebb ezen az addig teszteltek közül. Feltett szándékom volt hogy keresek hibát, és hogy pártatlanságomat igazoljam rendeztem pár tanítványommal egy kis összejövetelt hogy próbálják ők is ki, és hát sajnos ők sem találtak benne hibát max mikor megtudták az árát kérdezték nincs e nyitva vasárnap a bolt…
Az egyetlen bajom vele az, hogy beleszerettem a 14-esbe…abban érzek valami olyan apró pluszt ami látható a fotók hangulatán is.
El is határoztam magam hogy ezzel is portézni fogok és megpróbálok amolyan Balassásan beteg képeket hozni. Jó modell volt erre Zólyomi Zsolt barátom akinek a sármját szerettem volna elhozni és erre a Samyang kontrasztos, végtelenül éles képe tökéletesen megoldás volt. Na persze kissebb sziszifuszi munka volt mire rávettem hogy végre ne mosolyogjon 🙂
Miután láttam hogy leglább annyira részletgazdag mint a többi eddig tesztelt Samyang optika belecsaptam a lecsóba és tettem egy újabb lépést ezeknek az optikáknak a képzelt határterületei felé. Azért képzelt mert eddig nem találtam meg azt a határt amit ne tudtam volna megcsinálni velük.
Igen tudom hogy nem látszik a szeme…és imádom 🙂 A Samyang itt is hibátlanul hozta a megszokott magas szinvonalat. Marad a cukiufotó gondoltam úgyhogy leragadoztam a kertben szórakozó fiamat egy pár kattintás erejére…
Részletgazdag és gyönyörű bokeht generáló optika a huszas Samyang így aztán megint ott tartunk hogy meg kell jegyeznem nem találtam negatívumot. Illetve egyet! Ezt is vissza kell vinnem! Ha a portréidhoz szeretnél egy nagylátót akkor a Samyangnál jobb ár érték arányt aligha találhatsz…de ne hidd el nekem…menj be tedd fel a gépedre és próbáld ki! Köszönöm a Leitz Hungáriának hogy kicsit játszhattam vele!
Címkék
balassaleitz hungáriasamyang 20 tesztsamyang tesztSokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
