Sokszor kapok e-maileket laborálással kapcsolatban, ezért arra lyukadtam ki, hogy leírom amit tudok, talán így jobban terjed ez az egyre inkább kihaló szegmense a fotográfiának.
Mind a mai napig nem hiszek a film halálában, mivel látom azt a határt, amit a digitális technika nem tud átlépni. Egy pan 50-es film tónusgazdagsága, részletgazdagsága, magasan felülmúlja az érzékelők képességeit.
Persze tudom hogy a digitálisé a jövő, és hogy mennyivel kényelmesebb megoldás jómagam is használom,
de a hívó szaga, a tank fölött számolt percek míg bent felbukkan a fotó, az visszaadhatatlan…..
Érdemes filmválasztásnál odafigyelni, hogy mire is szeretnénk használni? Én előnyben részesítem az alacsony érzékenységű filmeket….50,100 asa szinte mindenre megfelelő..
Szeretem a pan filmeket….ezek a színeket valódi szürkeskálán képzik le, tehát a zöld, és a piros nem egyforma szürke lesz…..
Jómagam Ilford párti vagyok, bár utóbbi időben belekóstóltam Kodak filmekbe is, és kellemes csalódás volt….a t-max remek film!
Hívónak Ilford HC-t használok, és remekül meg vagyok elégedve vele….az LC29-ről ugyanezt nem mondhatom el.
Tanknak Pattersont használok, amiatt a két kis beépített acélgolyó végett ami megakasztja a filmet és megkönnyítí a feltekerést….fontos dolog ennél a spirálnál hogy ha megakad a film nem szabad visszarángatni mert elszakítja, betépkedi a filmet….ilyenkor a spirált kiakasztom és szétszedem, így a film eltávolítható és a spirál összerakása után könnyen újrafűzhető.
A negatívot minden esetben teljes sötétségben fűzzük be! Itt sokat fog segíteni idővel a rutin, hisz csak kezeinkre hagyatkozhatunk….eleinte nehéznek tűnhet, de idővel egy tekercs filmet fél perc alatt a tankban tudhatunk…..
Ha a tankban a film nincs más hátra mint hozzáadni a hívót.
A cégek általában 20 celsius fokos vízre adják meg az időt. A fekete fehér film elég rugalmas 17-24 között jórészt hívható, természetesen az idő változik celsiusonként. Sokszor többféle keverési arány más időket ad be, adott esetben egy film 1/19-en hívható hat percig, míg 1/9-en két és fél perc….én általában tovább hívom mivel ez lágyabb tónusokat biztosít….csapvízzel hívható, de a legszebb eredményt a desztillált víz adjja….köztes megopldás a csapvizet viztisztítón leszűrni!
Fontos a percenkénti lassú átmozgatás. Ilyenkor a tankot lassan a feje tetejére forgatjuk majd vissza, háromszor négyszer egymás után. Mikor letesszük kicsit csapjuk oda az alját az asztalhoz így az esetkleges buborékok kiszöknek a film közül.
Én szeretem az erős kontrasztokat ezért mindig kicsit rászámolok a gyári időre, érdemes játszani vele….
A Stop Batch leállítja az emúlziót, fél perc az előírt ideje, általában hagyom egy percig….ez a folyadék rengetegszer használható, mikor a színe barnára változik cserélni kell……
A fixálás fontos…..túlfixálni nem lehet semmit így nyugodtan hagyjuk csak benne 4-5 percig akár. Forgassuk mint a hívót……
Kimosni folyó vízzel szoktam kb 20 perc…kapható a Pattersonra egy kis gumicső aminek segítségével percek alatt kimosható, de én nem sietek általában…..
A végén kodak csepptelenítőt használok és nem kézzel hanem gumi lehúzóval húzom le….nem uri muri hanem jobb eredményt ad egyszerűen….
A filmhez lehetőleg ne nyúljunk ahol az emulzió borítja…széleinél fogjuk meg, majd akasszuk fel szárítani…..
A fixáló is viszonylag sokszor felhasználható csak ellenőrizni kell lakmusz papírral, a hívót is lehet használni többször, csak át kell kalkulálni az időt vagy az ilfordhoz kapható cseppekkel lehet visszaállítani a töménységét……
Hirtelenjében kb ennyi ha felmerül kérdés szívesen válaszolok rájuk….
Címkék
balassailfordklasszikus fotográfiakodaknegatívnikonSokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
