Epizód-A zsidó vicc.

0
1

Ritka nap volt…bemehettem nagyapámmal dolgozni az Armafiltbe….kattogtathatok írógépen, békázhatok, sőt akár targoncát is “vezethetek”!
A hajnali keléstől eltekintve remek nap elé tekinthettem….
A lada lassan halad a gyár felé….nagyapám rámnéz….
-Lacika aztán nehogy nekem elkezdj zsidó vicceket mesélni!
Akkoriban terjedtek el a trallala trallala jól habzik a nagypapa stb jellegű viccek és természetesen mint minden iskolás én is ontottam őket….
-Rendben…bólintottam komolyan
Nagyapám egy kisebb részleg vezetője volt…irodájában 4-5 emberrel dolgozott többek között az Ivánnal, és a Kató nevű fickóval akivel állandóan ércelődött hatalmas orra miatt…ezt Iván is kapta tőle rendesen mármint a jelzőket az orrára…voltaképp folyamatosan ment az egymás szivatása.
Mint mindig most is az irodájában kezdtem ahol mindenki meg akart nézni, meg akart simogatni, és olyan rejtet fiókokból kerültek elő csokik hogy csak lestem….
Iván belépett az irodába egy kis táskával a kezében….emlékeztek azokra a műbőr autóstáskákra amiket ki lehetett hajtogatni bőrönd méretűre? Na olyan volt nála….
Nagy komolyan elémállt.
-Lacika! Tudod mi ez?
-Táska…feleltem flegmán….
-De milyen táska! Ebben elfér vagy harminc zsidó!
Fel volt dobva a labda és én gondolkodás nélkül leütöttem….
-Szappanban!
Iván arca kifürkészhetetlen maradt….
-Hát nem esett messze az alma a fájától! szólalt meg mögöttem nagyapám titkárnője
-Na most megkeresem nagyapádat! mondta Iván és elviharzott
Álltam az iroda közepén és nem is tudtam mire gondolni…direkt mondta hogy ne meséljek zsidó vicceket….
Pár perc elteltével megjelent nagyapám Iván társaságában….
-Lacika direkt mondtam hogy ne mesélj zsidó vicceket nem?
Sután mentegetőzni próbáltam, mire nagyapám megfogta a vállam….
-Nézz körül Lacika! és egyesével a kollégáira mutatott…Ő is zsidó, ő is zsidó, ő is zsidó…ezek mind zsidók harsogta nevetve….addigra Iván is és a titkárnők is hangosan nevettek…..
-Nincs több zsidó vicc? kérdezte nagyapám
-Nincs feleltem rákvörösen….
Kifele menet Iván fülembe súgta….
-Tudod mit csinálunk azzal aki zsidó viccet mesél?
-Nem…feleltem megszeppenve….
-Hát levágjuk a pisilőjét!
Szótlanul leültem az egyik titkárnő mellé és dacos némaságba burkolóztam….
-Igazából, mi tudjuk a legjobb zsidó vicceket, mondta mosolyogva…..
-És tényleg levágjátok a pisilőjét aki viccet mond? kérdeztem…
-Á, csak egy picit…felelte vigyorogva…….

  • Link lekérése
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest
  • E-mail
  • Más alkalmazások

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….