Anyák napja.

0
0

Anyám…ízlelgetem a szót…számban keserű epeként árad szét a harag…
Köszönöm…feltódulnak a dolgok…
Emlékszel amikor a kocsma előtt hagytál pár hetesen a napon? Ha nem tetted volna nagyanyámék talán nem vettek volna magukhoz….
Emlékszel szép szavakra? -Nyisd ki az ajtót te dagadt kis geci! -üvöltötted rekedt részeg hangon….
Emlékszel még hogy az iskolában mindenki útált miattad?
Tudod te egyáltalán mennyire szégyeltelek?
Születésnapomon nagyanyám adott neked egy százast…nem…nem ajándékra, hanem hogy el tudj menni kocsmázni és ne tedd tönkre azt az egy napot az évben amikor boldog lehetnék…egyszer hoztál ajándékot…kaptam egy rohadt ananászt a zöldséges kukájából…én emlékszem…
Köszönöm hogy úgy alszom minden éjjel mint egy kibaszott kutya aki minden rezzenésre felriad és támad, köszönöm hogy eltelhettem gyűlölettel ami szülte démonjaim, köszönöm hogy megnézhettem milyen az amikor valaki leépül és a saját mocskába fullad, köszönöm hogy tönkretetted nagyszüleimet, és végül köszönöm hogy 16 évesen árva lehettem.Published with Blogger-droid v1.6.8

  • Link lekérése
  • Facebook
  • Twitter
  • Pinterest
  • E-mail
  • Más alkalmazások

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….