Sok minden történt az elmúlt évben de egy valami változatlan, az hogy az ingyenes képzést fotósoknak folytatom tovább.
Látva a résztvevők fejlődését, mind képi világukban mind mondanivalóban nem is tudnám abbahagyni, hisz még csak az út elején járunk. Számtalan köszönetet és kedvességet kaptam amit ezúton is szeretnék megköszönni.
Volt akinek csalódást okoztam és így van rendjén. Nem szupergyógyszer, vagy guru vagyok aki jó mindenkinek, gyógyít mindent….nem lehetek az mert önmagam sem hiszek az ilyenekben…ami mindenre jó az semmire sem jó általában…az én tapasztalatom legalábbis ezt mutatja.
Volt akit megdicsértem mert akkor annak volt ott az ideje mivel olyan fejlődést mutatott ami meglepett…volt akibe “belerúgtam” mert arra volt szüksége, hogy az önsajnálatból vagy a felesleges körökből kiszakadjon. Volt aki felismerte ezt és megköszönte, volt aki sértetten puffogott.
Tudnotok kell hogy ez ilyen….
Miért ilyen?
Mert az élet az ilyen! Aki feladja….aki elhagyja magát…azt lehúzzák mint bukott sz..t a vécén…tetszik e ez nekem? Nem…de ez semmit sem változtat a tényen és így alkalmazkodom ahhoz ami fix.
Az állandó dícséret jót tesz az egónak szép nagy mosolygós öntelt pondró lesz belőle….de én ezekből sosem tanultam semmit…mikor valaki kritizált (alapozottan, jogosan, és ésszel) abból viszont mindig tanultam…persze amikor csinálta meg tudtam volna ölni…dühös voltam rá…haragudtam…hogyne…mert tudtam hogy igaza van és rohadtul bosszantott hogy nem én vettem észre!
Az én workshopomnak ez a veleje….az, hogy őszinte vagyok veletek.
Nem fogom polírozni az egótokat de lehúzni sem foglak titeket sosem….nekem érdekem hogy fejlődjetek, egyre jobbak legyetek mert ebben tudom lemérni hogy van e értelme annak amire vállalkoztam.
Na lássuk hogy fog kinézni a Workshop tavasszal.
Két tényezőn múlik az egész.
Az egyiket úgy hívják hogy Takács Laci, a másikat hogy Falu Gabi.
Ők ketten voltak azok akik az első pillanattól kezdve dolgznak velem a workshopokon hogy miért az kérdezzétek meg tőlük mert épeszű ember ingyen ennyit még nem dolgozott (jómagamat nem sorolom az épeszű kategóriába) A Laci logisztikája és folyamatos segítsége nélkül a gyakorlati ws otthon nem sikerült volna arról nem beszélve hogy olyan ő mint az és angyali oldalam aki mindig kedves mindig türelmes mert nálam sokkal gyorsabban szakad a cérna 🙂
Gabi aki igyen tudjuk hogy nagyon szép de ezen felül rettentő hatékonyan tud dolgokat nyélbe ütni az ő érdeme volt a H13 akik teret biztosítottak az előadásoknak több alkalommal is teljesen bérmentve!
A workshop csoportba tavaly 500 embert engedtünk belépni amit idén 1000-re fogunk emelni.
A gyakorlati foglalkozások alkalmával több emberrel fogok foglalkozni ezt a számot is szeretném megduplázni.
Több előadás lesz olyan témákban és előadókkal, akik segítségével gyakorlati téren és elméleti téren is óriási fejlődésre lesz lehetőségetek.
Minden előadás regisztrációs linkkel fog működni. Be kell regisztráljatok névvel és ki fogjátok tudni nyomtatni a belépőtöket.
A gyakorlati oktatási regisztráció is pár részletben változni fog. Tudásszintű csapatok lesznek létrehozva külön témákkal.
Áprilisban lesz az egész megszervezve a végén természetesen újra lesz egy hatalmas buli szeretném ha ez rendszeres lenne.
Több szervezet is szeretne becsatlakozni, egyenlőre folynak a tárgyalások egy dolog ami biztos hogy a workshop ingyenes lesz ahogy tavaly megígértem.
Címkék
Balassa workshopBalassa.előadásfotós tanfolyamfotósuliSokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
