Leica újdonságok | fototv.hu

0
0

A Leica nemrégiben három új digitális fényképezőgépet jelentett be, melyek között találunk V-Lux 40 névre hallgató kompakt ultrazoomot, APS-C szenzoros X-2 csúcskompaktot és Leica M bajonettes rendszerre épülő Monochrom gépvázat. Utóbbi a világ első sorozatgyártású, kizárólag fekete-fehér fotók készítésére alkalmas digi masinája.

 

Lássuk először a Leica X2-t, amely két és fél év után váltotta az X1 modellt. Az azért sajnálatos módon leszögezhetjük már az elején, túl sok változás nem érte a cég X-készülék családját. A dizájn és a fizikai megjelenés változatlan, tehát egy manuális tárcsákkal megáldott fém vázú digitális kompakttal van dolgunk, mely APS-C méretű képérzékelővel rendelkezik. Ez a legnagyobb fejlesztés, plusz 4 millió képpontot rápakolva az elődre 16.2 megapixeles effektív felbontású CMOS érzékelőt kapunk. Az új szenzor természetesen nagyobb érzékenységi skálát is tartogat, az ISO értékek 100 és 12 500 között. A JPEG mellett lőhetünk nyers felvételek is, ezek DNG kiterjesztésűek. Az objektív is maradt fix, 24mm-es f2.8 fényerejű Leica optika 36mm-nek felel meg kisfilmes formátum szerint.

Keresőt nem kapunk, a komponálásra a 2.7” átmérőjű LCD kijelzőt használhatjuk, mely csöppet sem korszerű, 230 000 képpontot kapott. A 2000 dolláros árért azért pár 21. századi újítást belepréselhettek volna a Leica X2-be…

Megjelent a Panasonic TZ30 leica-sított változata is, mely V-Lux 40 típusjelzést viseli. A kissé eltérő kialakítást és a szoftveres eltéréseket leszámítva a készülék főként a Panasonic modellben megtalálható funkciókat tartalmazza. A 14.1 millió effektív képponttal dolgozó 1/2.33” méretű CMOS érzékelő elé egy 20x átfogású objektív került. A Leica DC Vario-Elmar 4.3–86 mm f3.3–6.4 ASPH lencse 24-480mm-nek felel meg 35mm formátum szerint, a bemozdulás ellen optikai képstabilizátorral védekezik a V-Lux 40. Érzékenység fronton kissé vissza van fogva a fényképeőgép, hiszen az alap ISO100-3200 skálát auto ISO módban is csak 6400-as maximumig növelhetjük. A hátoldalon egy 460 ezer képpontos kijelzőt találunk, mely 3”-os átmérőjű.

Az állóképeke mellett Full HD felbontású videó rögzítésre képes a V-Lux 40, ráadásul maximálisan 60kép/mp frissítéssel. Szolgáltatások terén nem maradhatott ki a GPS modul és a 3D állókép készítési lehetősége sem, ráadásul teljes értékű manuális vezérlést is kapunk.


Leica M Monochrom

Nem meglepő, sőt akár mondhatjuk időszerű volt már egy csupán fekete-fehér képek készítésére alkalmas fényképezőgép megalkotása, bár létjogosultság azért több ízben is megkérdőjelezhető. Természetesen és mondhatni szerencsére a Leica lépte ezt meg legelőször, a korábbi távmérős jellegű digitális M-szériára építkezve született meg a Monochrom gépváz. A képminőség szempontjából a legfontosabb a Bayer-szűrő elhagyása , melynek köszönhetően a képpontokat közvetlenül éri a fény és csak ”mennyiségi” információkat kell feldogoznia a rendszernek. A full frame 24x36mm-es CCD érzékelőn 18 megapixel dolgozik valóságban, kiemelendő a 14bit-es RAW felvételezés lehetősége. Az M9-cel szinte teljesen megegyező Monochorm modell videót nem tud rögzíteni, viszont érzékenységi skálája ISO 32 és 10 000 között terjed. Cserélhető objektíves rendszervázhoz mérten 1x szorzótényező mellett fogadja a gép az M-bajonettes optikákat. Az átnézeti keresőn kívül mindösszesen egy 2.5” – 230 000 képpontos LCD képernyőt kapunk.


A ”mindösszesen” 8000 dollár/ euró/ angol fontra beárazott készülék biztosan kiváló képminőséggel rendelkezik majd, hiszen a szűrőmentes CCD igen nagy részletgazdaságot ígér. Azt viszont érthetetlennek tartom, hogyan engedheti meg magának egy Leica, ráadásul ennyi pénzért, hogy kifejezetten rossz felbontású kijelzőt pakol bele egy 2012-es presztízs készülékébe…

Végezetül egy ISO 2500-on készült tesztfotó teljes felbontásban: