A képek és a dolgok – A vizuális kultúra archeológiája, Hornyik Sándor előadása

0
4223

A képi fordulat és a vizualitás elméleteinek chicagói guruja, W. J. T. Mitchell egyszer azt nyilatkozta a kultúra jövője kapcsán, hogy jelenleg maguk a dolgok érdeklik a leginkább, és azt prognosztizálta, hogy a nyelvi és a képi fordulat után eljön a dologi fordulat ideje, ahol a dolgok mindazt képviselik, ami nem szó és nem kép, hanem maga a Valóság. A vizuális kultúra tudományának története is afelé mutat, hogy az elmúlt harminc évben a képek ismeretelméletét egyre markánsabban felváltotta a képek politikája, vagy inkább politikai filozófiája. Ebbe az irányba mutatnak amúgy az elmúlt húsz év különféle kritikai biennáléinak és mega-kiállításainak programjai is, ami nyilván kihat magára a képzőművészetre is. Előadásom címeként „a képek és a dolgok” természetesen egy Foucault-parafrázis csakúgy, mint az archeológia emlegetése. Ez egyrészt arra utal, hogy milyen kitüntetett szerepet játszik Foucault episztemológiája a vizuális kultúra elméleteiben, másrészt pedig azt a kérdést feszegeti, hogy miként határozza meg az általunk használt „nyelv” az általunk produkált „dolgokat”, legyen szó akár egy fotográfiáról (Cindy Shermantől Rineke Dijkstrán át Fabricius Annáig), akár annak értelmezéséről.

2014.01.22