Lánchíd, egy kicsit másképp – kortárs koreai kiállítás Budapesten

0
67

New York, London és Sydney után 2013. május 2-tól két hónapig Budapesten is láthatja a közönség a Koreai Nemzeti Művészeti Stúdió kilenc művészének alkotásait. A vendéglátó városokban minden alkalommal más témát dolgoz fel az alkotócsoport. Hazánkban a Lánchíd ihlette meg a képzőművészeket, melyre mint a két ország kulturális és művészeti területét összekötő szimbólumra tekintenek.

A kiállítás április 24-i sajtótájékoztatóján megtudtuk Pálffy Dórától, a Koreai Kulturális Központ szóvivőjétől, hogy először kerül sor olyan koreai kortárs kiállításra Magyarországon, ahol ilyen sok különböző művészeti ág képviselője egyszerre ekkora területen mutatkozik be: a kilenc koreai képzőművész tárlata közel 1200 négyzetméteren látható majd.

Korea és Magyarország kapcsolata az elmúlt évtizedekben egyre szorosabbra fűződött. 1989-ben a keleti blokkból elsőként Magyarország vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal. A nemzetközi diplomáciai és gazdasági partnerséget több közös megállapodás követte. Jelentős mérföldkövet jelentett a két ország együttműködésében, hogy 2012. februárjában megnyitotta kapuit a Koreai Kulturális Központ, melynek legfőbb célja, hogy megismertesse és népszerűsítse a koreai kultúrát Magyarországon.
A kétoldalú kulturális kapcsolatok erősítését szolgálja a Lánchíd egy kicsit másképp kiállítás hivatalos megnyitóját megelőző közös szakmai kortárs művészeti találkozó április 30-án délután.

Dr. Erőss István, az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének vezetője a kortárs koreai képzőművészet jellemző tendenciáit mutatta be előadásában.


Dr. Erőss István, az EKF Vizuális Művészeti Tanszék vezetője, egyetemi docens (c) hg

Dr. Erőss István, az EKF Vizuális Művészeti Tanszék vezetője, egyetemi docens (c) hg

Kortárs művészeti szcéna – tudatos felzárkózás

Dél-Korea történelme szorosan összefonódik Japán és Kína történelmével, ezért nyugati szemmel nézve vallási és kulturális háttere is nagyban hasonlít azokéra. Ha azonban több időt töltünk az országban, apró, de lényeges különbségeket érzékelhetünk. Az ország számtalan konfliktussal terhelt 20. századi történelme a század közepétől kezdődően korábban nem tapasztalt gazdasági fellendülést hozott, ami a nyolcvanas évek végére kiegyensúlyozott társadalmat eredményezett politikai és gazdasági téren egyaránt. A robbanásszerű fejlődés következtében a városlakók a fogyasztói társadalom mindennapjait élik, az eldugott falvakban azonban még a harmadik világra jellemző közösségi életforma is honos.
S bár a párhuzamos világok egymás melletti egzisztálása nem teljesen problémamentes, a társadalmi ellentmondások minden jel szerint jótékonyan hatottak a kortárs művészeti szcénára, amelynek először sikerült a diskurzus tárgyává tenni, majd dinamikus energiákká konvertálnia azokat. Mindeközben a kultúrpolitika is mindent megtett azért, hogy az ország gazdasági nagyhatalomként a nemzetközi művészeti színtéren is méltó helyet vívjon ki. Dél-Korea 1995 óta jelen van a Velencei Biennálén és majd minden jelentősebb nemzetközi seregszemlén. A nagyobb városokban sorra épülnek állami finanszírozású kortárs művészeti múzeumok, de a magántőke is felfedezte magának a területet, jelentős magángyűjteményeket hozva létre. Ezek közül méltán a legjelentősebb a Kim Chang-Il által, Szöultól 80 kilométerre fekvő Cheonan városkában létrehozott Arario Galéria, mely 2002-es megnyitása óta mára 3500 tételt számláló gyűjteménnyel büszkélkedhet. Emellett Szöulban, New York-ban és Pekingben is megnyitotta azonos nevű galériáit. A tulajdonos nem titkolt célja a koreai művészek karrierjének segítése és Korea kortárs képzőművészetének nemzetközi promóciója. Korea az elmúlt években egyre nagyobb jelentőségre szert tevő ázsiai biennálék szervezésében is fontos szerepet játszik, hisz itt rendezik a keleti biennálék közül legnagyobb költségvetéssel rendelkező Gwanju és Busan szemléket. Bár nem annyira ismert, de jelentőségében nem marad el tőlük a világ egyetlen természetművészeti biennáléja, melynek helyszíne az egykori királyi főváros, a félsziget központi részén fekvő Gong-Ju városa.


Choi Seung Hyun, a Koreai Kortárs Nemzeti Múzeum programigazgatója (c) hg

Choi Seung Hyun, a Koreai Kortárs Nemzeti Múzeum programigazgatója (c) hg

Choi Seung Hyun, a Koreai Nemzeti Művészeti Stúdió programigazgatója a művészeti stúdióról, annak ösztöndíjprogramjàròl, képzőművèszeiről és a kiállításról tájékoztatta a hallgatóságot.