Szavahihetőség és túlélés – Kincses Károly gondolataival nyílt meg a XXXI. Sajtófotó Kiállítás

0
85

A hagyományos díjátadó ünnepségét követően Kincses Károly rendhagyó gondolataival nyílt meg az idei, XXXI. Sajtófotó Kiállítás. A hazai sajtófotózás és sajtófotó-pályázatok történetét a kezdetektől nyomon követő fotómuzeológus nem próbálta “az ünnep vörös szőnyege alá söpörni” azokat problémákat, amelyeket véleménye szerint a kezdetektől görget maga előtt a sajtófotózás.

Korunk egyik legtöbbet használt kulcsfogalma, az embereknél és képeknél egyaránt számonkérhető szavahihetőség a sajtófotózás terén különösen nagy jelentőséggel bír. “Többre tartok egy tisztességes, ámde semmi hűha sajtófotót, mint a legbravúrosabb, legblikfangosabb, de a hitelességében kicsit is kérdéses másikat, mert nem felejtem el, hogy a sajtófotó elsősorban a hiteles tájékoztatás képi eszköze, és csak másodsorban fotóművészeti produktum, ám ha ez a kettő véletlenül összetalálkozik, az isteni szerencse.” – mondja Kincses Károly, majd az általa mélységesen gyűlölt “túlélés” fogalmának elemzésével folytatja:
“Túlélni lehet balról is, meg jobbról is…A túlélni, a lavírozni azt jelenti, hogy a fejünket előrebillentve csak a közvetlen környezetünket vizsgálgatjuk és nem nézünk felemelt fejjel távolabbra. Azt is jelenti még, hogy nem a dolog önértéke alapján döntünk, hanem ehelyett egy prominens helyen lévő személy dönt a lenni vagy nem lenni kérdéseiben. Túlélni mindezeken túl még azt is jelenti, hogy az elsődleges és fontos szakmai szempontok helyére betolakszik egy pragmatikus, nem a dologról, nem a szakmáról, hanem a túlélésről szóló szempont, és ez az ász, mert ez most mindent visz.
A szavahihetőség és a túlélés önmagában is vizsgálható még sokáig, de van-e köztük bármiféle kapcsolat? Szabad-e az egyik kedvéért engedményt tenni a másiknak a kárára?”

Mindenkinek érdemes lehet végiggondolni saját válaszait ezekre a nagyon aktuális kérdésekre.