Lee Dong Chun: A nemesség kötelez – kiállítás a Koreai Kulturális Központban

0
61

Lee Dong Chun koreai fotóművésznő kiállítása az UNESCO világörökség részét képező Andong település építészeti örökségét mutatja be a Koreai Kulturális Központba látogatóknak. A nemesség kötelez című kiállítás ugyanúgy különleges élményt kínál azoknak, akik az erősen addiktív koreai filmsorozatoknak köszönhetően már régebben „Kelet jó modorú országának” a bűvkörébe kerültek, mint azoknak, akik most csodálkoznak majd rá először a hagyományos épületekre és öltözetekre.

Az elmúlt öt évben a koreai történelmi filmek jelentettek üde oázist a szappanoperáktól sújtott hazai tévénézőknek, Jan Geum és Yi San koronaherceg történetének közönségsikere is azt mutatja, hogy a ’90-es években indult hallyu, vagyis a „koreai hullám” már a Dunát és a Balatont is elérte. Töretlenül növekszik a filmek és a zene népszerűsége, egyre többen érdeklődnek a nyelv, a konyhaművészet és a taekwondo iránt is. A fennállásának első évfordulóját ünneplő Koreai Kulturális Központ sokrétű tevékenységének köszönhetően egyre többekhez kerül egyre közelebb a távol keleti ország. Keresve sem lehetett volna méltóbb és sokatmondóbb kiállítást bemutatni a február 12-i évforduló alkalmából, mint Lee Dong Chun fotóművésznő hagyományos koreai házakat bemutató tárlatát.

A hagyományos koreai kultúra tengerének bármely vízcseppjét választjuk, ugyanazt a harmóniára és a természettel való egységre törekvést találjuk az építkezésben, az öltözködésben és a viselkedésben egyaránt. A mai napig meghatározó konfuciuszi értékrend manifesztálódik a tájban szervesen elhelyezkedő Andong falu épületegyütteseiben és a lakók által bemutatott szertartásokban, melyeket Lee Dong Chun több mint 20 évvel ezelőtt kezdett fotózni. A több tízezer képből kiválasztott kiállítási anyag papírkép formájában valamint nagyméretű plazmatévéken bemutatva idézi fel az 5-600 éve továbbélő hagyományokat – és ragadja ki az nézőt a mindennapok megszokott viszonyrendszeréből.

Andong Korea déli részén fekvő kis falu, mely a régen ott élt tanítókról és a Jongga-ról híres. A Jongga a családfa legidősebb tagjának a háza, ahol – a művésznő szavaival – „körbeölel a régi koreai tanítók szelleme és udvariassága”. Hosszú időbe telt, amíg sikerült elnyernie az itteniek bizalmát és nőként különösen nehéz volt elérnie, hogy megörökíthesse a kizárólag férfiak által végzett szertartásokat.

„Több mint 20 éven keresztül gyűjtöttem anyagot az itt élő szertartásokról és a hagyományos koreai házakról (Hanok), melyek a tradicionális korai kultúra és életmód szerves részét képezik. Noha nem volt könnyű az itt élő emberek elszigeteltségének falát áttörni, végül megnyíltak, és a próbálkozások és hibák hosszú folyamata során még barátokká is váltunk. Soha nem felejtem el azt a pillanatot, mikor először érkeztem Andongba. Ámulatba ejtettek a régi idők óta életben tartott rituálék és szokások, melyek felejthetetlen, mágikus tájjá változtatják a falut.”

A Jongga, a családfa gyökere és szimbóluma nagy jelentőségű hely a koreaiak számára. A legidősebb fiú családja szellemi vezetőként őrzi az évszázadokon át fennmaradt hagyományos életmódot. A Jongga tagjai minden tőlük telhetőt megtettek, hogy bizonyítsák hűségüket a nemzethez, tisztelték szüleiket és jó kapcsolatot ápoltak testvéreikkel annak érdekében, hogy az egységes Chosun (Korea régi neve) őreinek tekintsék őket, egy olyan letűnt idő képviselőinek, ahol még mindenki keményen tanult és betartotta a törvényeket és az udvariasság szabályait. Az ősök emlékére szervezett szertartásokat a legnagyobb tiszteletadással és odaadással végezték, mivel hittek abban, hogy a rituálék segítségével átléphetnek a jelen és a múlt közti határokon.
A Jongga tagjai 5-6 generációra visszamenőleg megemlékeznek őseikről. A legfontosabb szertartások egyike a Bulchunwee, a Mozdulatlan Helyzet rituálé, mikor az őseik halálának évfordulóján összegyűlő konfuciánus tanítók egész éjjel virrasztanak. Az ősi rítusok komoly felkészültséget igénylő bemutatása a Jongga család feladata, másra át nem ruházható kötelezettségük. „Miközben tanúja voltam a ceremóniáknak, ráébredtem, miért jellemezték így őseinket egyes könyvekben : „a feddhetetlen férfiak nemzete” „Kelet jó modorú országa” valamint „engedelmet és békét szerető emberek”.

„Ráadásul a Hanok azért is vonzó, mert minden szegletéből egyedi bölcsesség, udvariasság és a benne élő család őszintesége árad és őrzi életük történetét jó és rossz időkben egyaránt. A Hanok visszatükrözi az emberek hitvilágát és hosszú időn át megszerzett bölcsességét, amely a mai ember számára utánozhatatlan.
„Minden egyes Hanok házról készített képpel egyre nagyobb béke és boldogság költözött belém. A régi szép idők nyomában jártam, a múltamon keresztül vezető út során megtaláltam igazi önmagam.”
„A jó kultúra és gondolkodásmód jó viselkedési minta kialakulásához vezet. A mai modern társadalmat áthatja az anyagiasság és az individualizmus, de a Jongga kulturális erkölcse által a koreai hagyomány csendesen él tovább Andong faluban, és olyan útmutatásként szolgál, ami új erőt adhat az embereknek. Azáltal, hogy más emberekhez is eljutnak a tradicionális koreai kultúra melegét és bölcsességét bemutató képek, többek élete válhat gazdagabbá és boldogabbá. Ez a fő oka annak, amiért sok évvel ezelőtt elkezdtem a munkát ezen a területen. Munkám a koreai emberek jó lelkületét, udvariasságát és békés helyét mutatja be az Andong faluban élő emberekről készült fényképeken keresztül. Őszintén remélem, hogy mindannyiunknak lehetősége nyílik Andong régi koreai tanítóinak szellemét életben tartó Jongga közösség által inspirált képeimen keresztül betekinteni az egyedi szellemiséget képviselő hagyományos koreai kultúrába.”

Lee Dong Chun
Lee Dong Chun 1961-ben született, az Ehwa középiskolában tanult fényképészetet, majd a Shingu egyetem fotográfia szakán végzett. Alkalmazott fotográfiát és reklámfotózást tanult a Chungmuro Stúdióban, majd 1987-től 10 évig a Design House könyvkiadóban dolgozott fotográfusként. A „Boldog Ház” és a „Design” című magazinok utazás, életmód és ételek rovatainak fotográfusaként dolgozott.
A kiállítás 2013. március 31-ig látható a Koreai Kulturális Központban.