Steiner Gábor: Szórtat vagy direktet?

0
119

A fény minőségének hatása a fényképekre

A fotózáshoz értők általában egyetértenek abban, hogy a szórt fény jótékony hatással van az elkészült kép plasztikusságára, míg a követlen megvilágítás túl erős kontrasztot, éles árnyékokat eredményezhet. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, hiszen a kreativitásnak végeredményben semmi nem szab határt, és a hátrányt alkalomadtán előnyünkre is fordíthatjuk, ha a fény-játékkal izgalmat viszünk fényképünkbe.

Fotózáskor az esetek többségében nem függetleníthetjük magunkat teljesen a fényviszonyoktól. Szabadban a természetes világítás olyan, amilyen, a nap- és évszaknak megfelelően adott, amit a környezet kismértékben befolyásolhat, de teljesen nem változtathat meg. Amatőr körülmények között – és itt a kifejezést nem az alany fotós tudására értjük – beltérben sem mindig függetleníthetjük magunkat, akár a kívülről beszűrődő fényre, akár a mesterséges világításra gondolunk. Az adott fényt azonban különböző trükkökkel és eszközökkel módosíthatjuk, ehhez azonban megfelelő felszereléssel kell rendelkeznünk. A jó fotóhoz tehát a legtöbbször kevés a fényképezőgép és esetleg egy vaku, bár a külső vaku már lehetőséget ad némi ügyeskedésre. Először azonban érdemes tisztába jönnünk a címben feltett kérdés alapfogalmaival.

Direkt fény
Az elnevezés azt a megvilágítást takarja, amikor a fényforrás a fotózás tárgyának, alanyának irányába sugározza fényét, azaz azt közvetlenül, egyetlen pontból érkezve világítja meg. A fény(ek) ilyenkor erősen irányítottak. A direkt megvilágítás használatakor nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a kép tárgyának egyes részei hogyan vetnek árnyékot a tárgy többi felületére, mivel ezek az árnyékok többnyire élesek, kontrasztjuk zavaróan elüt a megvilágított részek fényességétől, azaz szinte teljesen feketék, nem tartalmaznak részleteket. Ha ezek az árnyékok a képen túlzottan nagy felületet fednek le, tönkreteszik az egész kompozíciót. Ha azonban a kamera beállításait ezekhez az erősen kontrasztos részekhez igazítjuk, a megvilágított területek fehérednek ki, beégnek, a bennük található részletek elvesznek.

Ezt a világítás típust azonban nem kell leírnunk, hiszen derítéssel, ami történhet fényterelőkkel vagy derítő világítással is, kitűnő eredményt érhetünk el. Ehhez azonban felszerelés szükségeltetik és tapasztalat, hogy az árnyékos és megvilágított felületek hogyan kerülhetnek olyan arányba, hogy a kívánt eredményt elérjük. A filmnek és a digitális képérzékelőnek (CCD, CMOS) ugyanis korlátozott a kontraszttűrő képessége, mindössze néhány fényérték. Ez pedig azt jelenti, hogy ennek a tartománynak a határait nem léphetjük át, ha nem akarunk részletmentes fehér vagy fekete felületeket látni a képeinken.
A direkt fények a képen kemény hatást adnak, élesen rajzolják meg a kép és az árnyékok kontúrjait.

Szórt fény

A szórt megvilágítást gyakran indirekt vagy diffúz világításnak is nevezzük. Ebben az esetben a fényképezés tárgyára a fényforrás által kibocsátott fény valamilyen felületről visszaverődve érkezik. A fényt bármi visszaverheti. Egy fehér fal, egy mennyezet, valamilyen tereptárgy vagy derítőlap. Direkt fényforrásból is érkezhet szórt fény, ha a fényforrás és a tárgy közé, a fény útjába helyezett fényáteresztő eszköz a pontszerű fényforrásból érkező fényt nagyobb felületen elosztva, „szórva” engedi tovább.
A diffúz világítás lágyabb árnyékokat ad, a kép legsötétebb és legvilágosabb részei kevésbé kontrasztosan válnak el egymástól, aminek köszönhetően, megfelelő expozícióval a kép valamennyi területén megmaradnak a részletek. Ne higgyük azonban, hogy ez a típusú világítás mindenható. A képek ugyan többségükben jól exponáltak lesznek, ám előbb-utóbb unalmassá válhatnak, hiszen a jó expozíció reményében sokan használják ki a szórt fény kínálta lehetőséget, amelynek előnyei mellett komoly hátránya, hogy kevéssé irányítható, ami használatakor lehetetlenné teszi a fény díszítő hatásának kiaknázását.
A szórt fények lágyítják a direkt fények által keltett kemény hatást, a kontúrok finoman rajzolódnak ki, átmenetet képezve a fényes és árnyékos felületek között.

A megvilágítás módosítása

Bár a természetes fény adott, és alapvetően nem tudunk rajta változtatni, akár néhány trükkel is javíthatunk képeink megvilágításán, és szerencsére számos kiegészítő közül is válogathatunk, amelyekkel elérhetjük a kívánt hatást.

Fotózás kültéren
Kültérben, a természetes fény többnyire fentről érkezik. Napos időben, amikor pontszerű, direkt a megvilágítás, ez a felülről érkező fény az arcon, az áll és az orr alatt erős árnyékokat eredményez. Ennek elkerülésére számos megoldás kínálkozik, hiszen mindössze arról van szó, hogy a felülről érkező fényt valamilyen módon alulról vissza kell terelnünk az arc árnyékos részeire, derítenünk kell azt. Megoldás lehet, ha alanyunkat egy – a napfényben fürdő – fehér fel mellé állítjuk, ami az arcra oldalról és valamelyest alulról is visszaveri a fényt. Derítésre használhatjuk fényképezőgépünk beépített vakuját vagy külső villanófényt is, amire a jobb hatás elérése érdekében diffúzort (a pontszerű fényt nagy felületen szétszóró eszközt) helyezünk, hogy a derítőfény minél szórtabban világítsa meg az arcot. A legegyszerűbb és teljes szabadságot adó lehetőség a derítőlapok használata. Ezek a többféle méretben készen megvásárolható, többnyire kerek és összecsukható eszközök akár fotós táskánk zsebében is elférnek, és szükség esetén egy pillanat alatt használhatóvá tehetők. Derítőlapot nem csak fehérben, hanem ezüst és arany színben is vásárolhatunk, amivel a visszavert fény színét is módosíthatjuk. E lapok apró hátránya, hogy általában segítő vagy valamilyen állvány szükséges megfelelő helyzetben tartásukhoz. A derítőlapot szükség esetén helyettesíthetjük egy fehér papírlappal is. Ezeknek az eszközöknek a használata különösen délben javasolt, amikor a nap magasan jár és a fény szinte kizárólag felülről érkezik. Reggeli és esti felvételkészítéskor a megvilágítás fentről-oldalról érkezik, ekkor a derítésnek kisebb a jelentősége, bár időnként a fény irányával átellenes oldalon szükséges lehet.

Felhős időben a megvilágítás szórt, árnyék szinte egyáltalán nem keletkezik és a fény minden irányból egyenletesen világítja meg a fotózás tárgyát. Ez egyrészt előnyös, mivel nem képződnek zavaró árnyékok, de másik oldalról a túlzottan egyenletes megvilágítás unalmassá is teheti a képet. Mi több, ahhoz, hogy a valóság megörökítése a kétdimenziós fotón is térbeli hatást keltsen, szükségünk is van az árnyékokra, csak éppen kontrolláltan. Ezért érdemes lehet kiegészítő mesterséges világítás, vaku használata, amivel a fényviszonyokat az optimális irányba módosíthatjuk, hangsúlyozva a kép fő témáját.

Fotózás beltérben

Beltérben többnyire mesterséges világítással dolgozhatunk, sokszor jobb eredményt érhetünk el, ha a kívülről érkező természetes fényt ki is zárjuk munka közben, és a mesterséges aktív és passzív fényforrások (vakuk és derítőlapok) különböző összeállításaival megvizsgáljuk a kapott eredmények közötti különbséget.

Direkt megvilágításhoz beltérben vakut vagy vakukat használunk. Több vaku esetében fényteljesítményük változtatásával alakíthatjuk a kép egyes részei megvilágításának erősségét. A vakukra szerelt kiegészítőkkel pedig a tárgyra vetülő fénysugár formáját irányíthatjuk. Szórt fény előállításához legegyszerűbb esetben a vakut a plafon felé fordíthatjuk, vagy használhatunk fényáteresztő vagy fényvisszaverő ernyőket, amik – a derítőlapokhoz hasonlóan – többféle színben is kaphatók, ami a visszavert fény színét is megváltoztatja. A fényáteresztő ernyőket a közvetlenül a fotózás tárgyára irányított vaku és a tárgy közé helyezzük, míg a fényvisszaverő változatokat a tárggyal ellentétes irányba fordított vaku mögé helyezve használhatjuk.
Nagy felületű szórt világítás előállításához ú.n. szoftboxot (hazy light) használunk. Ez hasonlóan működik a fényáteresztő ernyőkhöz. A vakufejre szerelt szoftbox vaku oldali része ernyőszerűen van kiképezve, és fényvisszaverő anyaggal bevonva, míg a doboz leje fényáteresztő fehér huzat, ami a vaku fényét nagy felületen szétszórva engedi tovább. Szoftboxot a legkülönfélébb méretben vásárolhatunk, homlokfelületük akár több négyzetméter is lehet, ami nagyobb tárgyak – akár egy autó – homogén alapvilágítását is biztosítja. A hangsúlyozandó részeket a szoftbox és egyéb szórt fényt előállító eszközök mellett direkt vakuvilágítással emelhetjük ki. Ezek fényformáját fényterelőkkel, szűkítőkkel (tubus), méhsejtráccsal alakíthatjuk, a pontos megvilágítás érdekében. A különféle módon kiegészítőkkel felszerelt vakuk mellett beltérben is használhatjuk a derítőlapokat, sőt a hátterek is működhetnek passzív fényforrásként (nagy felületű derítőlapként), kisebb tárgyak fotózásakor pedig jó szolgálatot tehetnek a fénysátrak, amelyek belsejébe helyezve a tárgyat és a sátrat kívülről megvilágítva teljesen homogén fényben készíthetjük el a felvételt.

A fentiekből kiderül, hogy sem a direkt-, sem a szórt megvilágítás nem mindenható, a legjobb eredményt a kettő kombinációjával, több aktív és passzív fényforrással érhetjük el. A megvilágítás kialakításakor azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy egyéni ötletek nélkül képeink előbb-utóbb egyhangúvá válnak. A világítás kialakításánál is célravezető tehát, ha kreativitásunknak utat engedünk, és egy felvétel elkészítése során átgondoljuk, hogy mi módon használhatjuk ki legjobban a körülmények és a felszerelésünk adta lehetőségeket, amelyekről készítsünk próbafelvételeket, amelyeket kielemezve találhatjuk meg a legjobb beállítást. Ne veszítsük el kísérletező kedvünket, hiszen a fényforrások számos beállítása lehetséges, és izgalmas látványokra találhatunk, ha ezekből a kombinációkból minél többet kipróbálunk, hiszen a kísérletezés mindig is a fotósok legnagyobb fegyvere volt.