Siklós Péter: JAZZ fantáziák – képes beszámoló a kiállításmegnyitóról

0
79

A kiállítást megnyitotta fotóművész.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Ahogyan itt a Cultiris Galériában, szemben Önökkel félrepillantok, úgy látom, nagyon szeretne kihátrálni a ráirányuló figyelem fényköréből, de a közszerepléstől való idegenkedését szerény, visszahúzódó jellemének tulajdoníthatjuk, ezért elfogadjuk tőle. Talán evvel is kényszerít bennünket, hogy inkább képeire, témájára, a JAZZ-re terelődjön figyelmünk. De mi az, amivel képes elbűvölni bennünket? Hogyan képes láttatni azt, ami egyébként csak hallható? Mi a JAZZ? Hogyan tudja elhitetni velünk, hogy a képein a hangok megszólaltathatók?

A JAZZ lényegét egy fotográfus csak úgy ragadhatja meg, ha eggyé válik a közönséggel, befogadóvá válik, már úgy lát, ahogy a közönség hall.” – írja Zipernovszky Kornél, a kiállítással azonos című és témájú fotóalbum bevezetőjében. Most itt állunk a JAZZ fantáziák képei előtt, és ha közhelyesen fogalmaznék, mondhatnám, hogy a képek szinte megszólalnak, és hallani véljük, azt, amit a fotográfus a zenéről, a zenészekről mondani kívánt. De essünk túl ezen a fültörős, nyakatekert képzavaron, hiszen ezek a képek vannak olyan jók, hogy értelmezési segédlet nélkül is képesek a zene, a jazz lényegét megéreztetni.

Kétségtelen, hogy Siklós Péter nemcsak a JAZZ fotográfusa. Sokoldalú, felkészült mesterember, aki műszaki fotósként, fotóriporterként, fotóművészként kitűnő épületfotókat, reprodukciókat, riportokat is készít. Mégis zenei, ezen belül a jazz témájú képeivel vívta ki magának azt a rangot, amelyet a komoly tehetségekkel „túlterhelt” színházi- és koncertfotósok között nem könnyű megszerezni. Hogyan kezdődött? 1965-ben Louis Armstrong Erkel Színházbéli koncertjén fényképezőgéppel a nyakában, a rendészek elől menekülve éli át legperzselőbb zenei élményét. Attól kezdve járja a budapesti jazzklubokat és fotózik. Kitalálja, hogy képei kidolgozásakor egy egyszerű ecset segítségével életet önt a fotókba, s e technika rövidesen a védjegyévé válik. Eredetileg zenei pályára készült, de hosszú kitérők után, önképzéssel végül is a fotográfia mesterségét sajátította el. Művésszé válásában tehetsége, és kitartó szorgalma segítette. Szerencsés abban is, hogy szakmáját és hobbiját együtt gyakorolhatja, örömmel veszi kézbe fényképezőgépét.

Mint pályatársa, kollégája régóta kísérem figyelemmel művészi fejlődését. Tanúja lehettem a sorsát irányító véletleneknek és kudarcainak is, amelyekből végül győztesként került ki, bár a minden áron győzni akarás, a mások fölé kerekedés nem jellemző rá. Még az események helyszínén, a legjobb nézőpontért való küzdelem során sem lök félre másokat. Inkább kivár, végtelen türelme és kitartása segíti át a nehéz pillanatokon, és amikor már mindenki ellőtte puskaporát, lép elő halkan, és kattint a legfontosabb pillanatokban. Mennyi kudarc érhette, hányszor lökhették félre őt, magát, vagy lökték félre képeit? Nem beszél ezekről, nem panaszkodik. Képei nem árulkodnak a felvétel-készítés nehézségeiről, mintha mindig a legjobb szögből, a legmegfelelőbb távolságból fényképezhetett volna, és a sötétkamrában korlátlan ideje maradt volna arra, hogy sajátos eszközeivel briliánsan kimunkálja, végső formába öntse azokat. Tudjuk persze, hogy neki sem adatott meg a lehetőség az idő és a tér korlátlan birtoklására, mégis, a falra került képek kiérleltek, befejezettek, és élményadóak. Érzések és szenvedélyek, a dallam és ritmus ölelkeznek a fényérzékeny anyag ezüstszemcséiben, szétválva, majd újra egyesülve, felemelkedve, magával ragadva bennünket is. A zene képei képek zenéjévé varázsolódnak, harmóniába oldva, összeelegyítve a láthatót a hallhatóval.

Köszönet Siklós Péternek, hogy képei segítségével összehozta ezt a nagy találkozást, köszönet az Örkény István Könyvesboltnak, a Cultiris Galéria szervezőinek, hogy megszervezték ezt a randevút. Ebben a zsúfolásig megtelt térben pedig köszönöm Önöknek, hogy ily nagy érdeklődést mutatnak a fotóművész és alkotásai iránt.

A kiállítást megnyitom.” (Eifert János)

Képek a megnyitóról ( felvételei)