hétfő, október 18, 2021

Kép a lyukakon

Az adott értékelés: nincs Átlag: 4.4 (14 értékelő)

A “hagyományos” fényképezés mellett a fotósok legtöbbje szeret kísérletezni, új technikákat kipróbálni, vagy éppenséggel visszatérni a klasszikus technikákhoz. Számtalan lehetőség kínálkozik. A most bemutatásra kerülő technika azóta piszkálja a fantáziámat mióta először láttam ilyen képeket. (Hogy hol, arra már nem elékezem). A technika lényege, hogy a 35mm-es film teljes felületére fényképezünk, beleértve a perforációt körülvevő részt is. A perforáció lyukai és a filmgyártó filmre világított jelzései, vonalkódjai, a kockaszámozás mind a kép részévé válik.

A kivitelezés viszonylag egyszerű, csupán annyit kell tennünk, hogy egy középformátumú fényképezőgépbe (6×6, 6×7, 6×9) valahogy beleügyeskedünk egy tekercs 35mm-es filmet. Ha ez sikerül, akkor egy expozícióval egy 6 (7,9) cm széles képek kapunk, ez a panoráma formátum szintén jellegzetes hangulatot kölcsönöz ezeknek a képeknek. 6×4.5-ös fényképezőgéppel is próbálkozhatunk, azonban ebben az esetben a kapott kép szélessége csak 4.5cm és így elveszik a panoráma formátum által nyújtott plusz. Persze nem minden képpel, témával működik ez a technika, de ez megint csak személyes preferencia kérdése. Nekem személy szerint a portré és a riport esetén vált be.


Csepeli látkép, 2007 január

Az sem mindegy, hogy milyen filmet használunk. Minden gyártó saját jelöléseket alkalmaz a filmszéleken. Vannak igen “zsúfolt” filmek, vonalkóddal és mindenféle egyéb jelzéssel (Ilford Pan F, Kodak Gold és általában a színes negatívok). Bár ez egyéni ízlés kérdése, de ezek a filmek kevésbé alkalmasak a perforációra fényképezésre. Az eddigi tapasztalatok alapján az Ilford Pan 100 és 400, a Kodak Tri-X filmek perforációja nem túlzsúfolt, a kívánt hatás eléréséhez pont elegendő jelzést tartalmaz. A legnagyobb csalódást a néhai Forte által gyártott PAN filmek okozták, ezeken csak a tekercs elején található meg a forte felirat és a számozás is ritka, halvány. Az volt a tervem, hogy ezzel a technikával készítek képriportot a Forte gyár utolsó napjáról, úgy gondoltam sajátos hangulatot kölcsönözne a képeknek, ha a forte felirat is látszana rajtuk. Nos ez nem jött be.


Forteforever, 2007.február, Fortepan100, Mamiya RB67, 65mm Sekkor-C
Innen nagyon hiányzik a forte felirat a képről

 

Talán nem meglepő módon egy Mamiya RB67 gépet használok filmes fényképezésre, és ez az a gép amellyel a perforációra fényképezést is kipróbáltam . Sokáig gondolkodtam, hogyan is lehetne befűzni a kisfilmet az RB 6×7-es kazettájába. Mindenféle trükkös mechanikai megoldások jutottak eszembe, amelyek mind kivitelezhetetlennek bizonyultak. Abból indultam ki, hogy néhány 6×6-os géphez létezik kisfilmes adapter, amely a kisfilmes kazettát körbeölelve rollfilm orsó méretre egészíti azt ki. Viszont ilyen átalakítót szinte lehetetlen beszerezni, és ha sikerül is találni ebay-en akkor is nagyon drága lenne. A megoldás sokkal egyszerűbb, már-már annyira egyszerű hogy hajlamos az ember elsiklani felette. Egyszerűen bele kell ragasztani a kisfilmes kazettát a roll kazettába.

Ezt a megoldást gyakorlatilag bármelyik középformátumú géppel használhatjuk. Amire figyelnünk kell, hogy a keresőben nem látszik a kisfilmnek megfelelő kivágás, azt nekünk kell odagondolni.

Jó kísérletezést!

További friss hírek