Bevezetés a panoráma fotózásba

0
0

Az adott értékelés: nincs Átlag: 4.4 (13 értékelő)

Bár a panorámakép nem újkeletű dolog, szokatlan mivolta még a mai világban is meglepő hatást kelt a hozzá nem szokott szemlélőben. A digitális fényképezés segítségével ennek a kétségtelenül komoly hatáskeltő és szemléltető eszköznek a használata is jelentősen leegyszerűsödött. Ez az írás tömör áttekintést nyújt a panorámázásban használatos gyakorlati módszerekről.


“Müezzin”, Eger, 2006
Sony R1

A nagy általánosságban panorámafotónak nevezett kép a horizontális panoráma, ami jellemzően széles és jelentős térérzetet kelt. Oldalainak aránya vízszintesen vagy függőlegesen 1:3, vagy ettől nagyobb is lehet, de előfordul az is, hogy 1:1 oldalarányú gigantikus mozaikképeket is panorámaként publikálnak. Egymáshoz illesztett képekből viszonylag egyszerűen készíthető körpanoráma, amellyel a teljes horizontális látótér befogható. Nagyobb felbontást és/vagy látószöget tesz lehetővé és attól függően, hogy az objektívhez mennyire közel eső teret mekkora látószöggel szeretnénk lefedni, komolyabb előkészületeket, felszerelést és utómunkálatokat (nem utolsó sorban komolyabb feldolgozásra szánt hardvert) igényel a mozaikpanorámák kivitelezése, amelyek több sorból vagy oszlopból összeálló képsorozatok. Ezzel a technikával már gömbpanoráma is készíthető, ami egy pontból a teljes látótéret megjeleníthetővé teszi egyetlen összefüggő képen.

A nyersanyag

A panoráma készítésben a legnehezebb talán a kompozíció megtervezése, hiszen fejben kell elképzelnünk, hogyan is fog kinézni az a képsorozat egyben, amit a helyszínen befotóztunk.

Felszerelést illetően a fillérestől (az egyszerű kiegészítők) a csillagos égig szinte minden rendelkezésünkre áll, amivel bankkártyánkat terhelhetjük. Készen kaphatóak több milliós dedikált óriásszenzoros panorámarendszerek, amelyekkel 2 másodperc alatt rögzíthető egy 360 fokos látómező bizonyos függőleges látószög megkötéssel.

Roundshot http://www.roundshot.ch/

Ezek nem a panoráma készítéshez nélkülözhetetlen dolgok, azoknak az életét azonban jelentősen megkönnyíthetik, akik erre a területre specializálódnak, akik hetente több tucat képsorozatot kifejezetten panorámákhoz lőnek el, esetleg ebben a műfajban kívánnak kiteljesedni. Külön kihívás olyan helyszínen panorámázni, ahol mozgó tárgyak, személyek is vannak. Ilyen esetben több expozíció használata nem mindig (és mindenkinek) kielégítő és ilyenkor jön jól egy olyan profi rendszer, aminek az ára nem átlagemberek pénztárcájához lett igazítva. De nem kell feltétlenül elmélyednünk a tökéletesség szabályszerűségeiben. Különösen a kézből fotózott panorámáknál jelentkezhetnek illesztési és parallaxishibák a nem pontosan tartott optikai csomópont illetve a billenő fényképezőgép miatt, az össze-vissza fókuszált, esetleg automata beállításokkal pöttyentett képekről nem is szólva. Ilyen apróságokkal azonban nem minden esetben érdemes foglalkozni. A tökéletlenül illesztett, szellemképes, tarkabarka, töredezett, cikk-cakkos szösszeneteknek külön varázsa és kifejezőereje van, sőt külön művészet a szuperdrága (vagy szuperolcsó) eszközökkel rögzített (esetleg tervezett) tökéletlenség.

Levelextreme – Wasserthal Fotodesign

Minél távolabbi témát rögzítünk, annál kissebb jelentősége van a precíz pozícionálásnak, arra minden esetben oda kell figyelni, hogy 20-30 százalékban fedjék egymást a képek. Ha távoli látkép részletet kívánunk egy expozíciónál nagyobb felbontásban tálalni, elegendő lesz egy hosszabb teleobjektív. Ha a nagyobb felbontás érdekében több sorban rögzítünk hasonló távoli látványt, egy állvány jó segitséget tehet a sorok és az oszlopok közötti relációk fenntartásához. Ha az objektívhez közelebb eső tárgyak (talaj, falak, oszlopok, stb.) is szerepelnek a tervezett képen és szeretnénk folyamatos éleket, pontos illesztéseket viszontlátni, akkor szükség lesz egy állványra, amellyel egyrészt kiküszöbölhető a billenés és a lépésszögek pontatlansága(valamint a parallaxishibákból adódó kellemetlenségek), másrészt megtarthatunk nagyobb mélységélességhez elengedhetetlen szűkebb rekeszeket is. Az nem feltétlenül alapkövetelmény, hogy a legjobbak közül válasszunk magunknak. Én dolgoztam már 4000 forintos állvánnyal is (azért az nem volt egy leányálom, de kivitelezhető). Ami megfogja gépünket (a terhelhetőséget azért nézzük meg mielőtt megvesszük) és géppel együtt normálisan lehet forgatni, az már megfelelő sorpanorámákhoz vagy mozaikképek készítéséhez. Gömbpanorámákhoz nélkülözhetetlen egy több részes állványfej, amelyre felszerelve fényképezőgépünk (objektívünk) gyújtópontja bármilyen pozícióban megfeleően beállítható, hogy egybeessen a gömbpanoráma optikai csomópontjával.


A Really Right Stuff “Ultimate-Pro” Omni-Pivot csomag
http://www.reallyrightstuff.com/pano/index.html

Minél nagyobb tehát a gyújtótávolság, minél szűkebb térből szeretnénk minél nagyobb részletet befogni, annál fontosabb a megfelelő állványfej. A beállításokat illetően: szűkebb blende (nagyobb mélységélesség), manuális zár és fehéregyensúly (ezek nem szabályok, minden relativ, készíthetünk akár makró-panorámákat is, minden a fantáziánkra van bízva). Minél kissebb gyújtótávolsággal dolgozunk annál kevesebb képre lesz szükségünk egy bizonyos látómező befogásához, azonban a nagylátszögek köztudott velejárója a hordótorzítás. Ennek a korrigálása csökkenti a képszélek élességét.

xRez Extreme Resolution Photography : http://www.xrez.com/
D. Varga Tamás :http://www.panograph.hu/

A záridő beállításához forgassuk meg gépünket azon a térrészleten belül amit rögzíteni kívánunk és keressünk egy átlagos értéket, amelyben a csúcsfények sem égnek ki, és az árnyékokban is marad részlet. Sajnos néha elkerülhetetlen a részletvesztés, pl. egy olyan helyszín esetében, ahol tiszta égbolt és árnyékban pihenő, szekéren alvó kutya egyaránt megtalálható. Ilyen esetben vagy utólag dolgozunk a kompenzáción képrészleteken belül, vagy elvisszük egyik irányba az expozíciót (és bevállaljuk a kiégett égboltot vagy szegény sötét árnyékba vesző kutyát), vagy beállításonként több expozíciót használunk. Egy expó az égboltra, egy “normál”, egy pedig az árnyékokra, minden nézőpontnál ugyanazokat az értékeket használva. Az így készült felvételeket Photoshopban összemaszkolhatjuk egyenként, vagy átalakíthatjuk HDR (High Dynamic Range) képekké. Ez a módszer külön fénykezelést tesz lehetővé, azonban (szerintem) színkezelés szempontjából nehézkesebb megoldás. Az így kezelt HDR képek aztán LDR, “normál” képekké konvertálhatóak és az így kapott kép is jelentős többletet mutat a rögzített fénytartományban (vagy kontraszt tartományban) az egyszeri expozíciónál, legyen szó akár filmes, akár digitális fotóról. Én előnyben részesítem a maszkolásos technikát, ha feltétlenül szükséges több expozíciót használnom, ez a módszer számomra egyértelműbb, mint a HDR csúszkái. A HDR eljárás bonyolult szerkezetű felvételeknél (pl sok apró részlet) jelenthet nagy könnyebbséget.

http://www.hdrsoft.com/support/faq_photomatix.html#differences
http://www.hdrsoft.com/examples.html

Lehetséges kézből lőtt, viszonylag jól illesztett, 360×180 fokos, teljes gömbpanoráma kivitelezése is gyújtótávolságtól függően több tucat kép készítésével, persze csak akkor ha rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű fény. Én eddig háromszor tettem erre kísérletet 24mm-el, ráadásul elég szűk helyen készültek, de két alkalommal sikerült megoldani a dolgot kb. 6-8 órányi retus után (a harmadik egy kb. 12 négyzetméteres szoba lett volna, de az már túl extrémnek bizonyult kézből, csak lyukas 320×140 fok lett a vége:). A csomópontokat egy, a földön levő pont kiszúrásával és a gép derekamhoz mért magasságával próbáltam tartani, azóta találtam egy sokkal megbízhatóbb módszert, ami még mindig olcsó és egyszerű. Nevezetesen itt egy függőón használatáról van szó, amelyet gépünkhöz rögzítve (objektiv gyujtópontjához igazitva) és pont a földig lógatva, mind a magasság, mind a horizontális pozíció tökéletesen tartható. Persze attól is függ mennyire remeg a kezünk. Itt már csak arra kell figyelni, hogy nagyjából fedjék egymást a képek és a sorban levő képeknél kb azonos szögben billentsük a gépet.

Készíthetünk még panorámákat gömbtükrök segítségével is. Tulajdonképpen bármilyen domború tükröző felület megteszi a krómozott csapoktól kezdve a beláthatatlan útelágazásokban használt tükrökig, a karácsonyi díszektől a csikung golyókon keresztül a speciális gyártmányú, tökéletes gömbfelületű krómötvözet golyókig. A legtöbb domború tükröző felület ugyanis a tér egy nagyobb részletét tükrözi.


“Chantelle-látkép”, Franciaország, 2006
Sony R1

Gömbpanorámát kapunk, ha tükröző gömbfelületekről készítünk 2 felvételt egymáshoz képest kb. 45 fokos szögben (így a fotós is eltűntethető a képről, és a gömb hátsó felületén levő holtpont is eltűnik). Ezeknek a képeknek a feldolgozásához használhatunk Photoshop-ot, rendelkezésre állnak különböző kiegészítők és speciálisan erre a célra használható szoftverek is.

http://www.nyfeler-mueller.ch/TripodCapText/TripodCapText.htm

http://www.panotools.info/mediawiki/index.php?title=ChristmasBallPanoTutor
http://www.cgtechniques.com/tutorials/getridof.php

Minél tökéletesebb gömbfelületű és minél tökéletesebben tükröz az adott tárgy, annál pontosabban reprodukálható a teljes környezet, amelyben elhelyezkedik a róla készült kép(ek) alapján. Ennek a módszernek az előnye, hogy különösen gömbpanorámák szempontjából gyorsan tudunk dolgozni. Hátránya, hogy a fényképezőgép felbontásánál nagyobb képet csak nehézkesen tudunk készíteni (nagyobb tele vagy közgyűrű, pontos mozaik), valamint a felszerelés mellett külön figyelmet kell fordítani a gömb szállítására, elhelyezésére és tisztán tartására.

Feldolgozás és tálalás

Ma már számos szoftver kínál automatikus illesztési funkciókat, még a kézből készített felvételekhez is:

PANORAMA TOOLS
http://www.path.unimelb.edu.au/~dersch/

Autostitch
http://www.cs.ubc.ca/~mbrown/autostitch/autostitch.html

Smartblend

Autopano Pro
http://www.autopano.net/

Ptgui
http://www.ptgui.com/plugins.html

Ptassembler
http://www.tawbaware.com/ptasmblr.htm

Enblend
http://enblend.sourceforge.net/

Hugin
http://hugin.sourceforge.net/

A David Lowe féle találmány, a SIFT algoritmus felelős többek között az Autopano Pro és a Photoshop CS3-ban debütáló Auto-Align Layers eszköz legalapvetőbb működéséért. Ez a kis program külöböző nézőpontból, de azonos látványról készült egymást átfedő képek összeillesztésében nyújt segítséget. Teszi mindezt hihetetlen hatékonysággal, az emberi szemnél sokkal pontosabban, még kevésbé részletgazdag képrészletek (pl tiszta égbolt) közötti összefüggéseket is képes megtalálni, akár különböző expozíciós értékkel készült felvételek esetén is.

Sorpanorámák viszonlag egyszerűen, képként megjeleníthetőek a számítógép képernyőjén. A nagyon laposra vágott (5:1 felett), nagy átfogású, vagy gömbképeket esetleg érdemes külön lejátszóval megjeleníteni, ha neten vagy gépen szeretnénk publikálni vagy prezentálni.


“Séta”, Eger, 2006
Sony R1

A Flexify elsőre erősen csili-vili szagú kiegészítés a Photoshophoz. Többek között a különféle különleges rendszerekkel, camera obscurákkal kivitelezett, deformált képi hatás érhető el vele, de vetítési módok között találhatunk sok egyéb érdekes dolgot is. Nem csak panoráma felvételek kezelésére szolgáló eszköz, hagyományos fotókat és képeket is komolyan szét lehet vele csavarni.

http://www.flamingpear.com/flexify.html

Legelterjedtebbnek nevezhető az online és offline navigálható panorámák megjelenítésében a Apple gondozásában levő QucikTime VR. Testre szabható, akár teljes képernyőn is megtekinthető egy-egy panoráma a segitségével. Felhívnám a figyelmet a Spi-V lejátszóra, amelynek áldásos tulajdonságai közé tartozik, hogy a megjelenítéshez (élelsimitás, buffer) igénybe veszi grafikus gyorsítónkat is, segítségével finomabban és tisztábban történik a navigálás, az általánosan elterjedt QTVR megoldásokhoz képest. Ezen kivül online publikálás esetén nem szükséges külön lejátszót telepíteni a Spi-V anyagok megjelenítéséhez, mivel minden szükséges állomány azon a szerveren kerül elhelyezésre, ahonnan a panoráma betöltődik. Egyszerűbb, korlátozottabb funkcióval ellátott változata a Realviz Stitcher nevű termékében export opcióként már megtalálható.

Spi-V
http://www.fieldofview.com/
QuckTime VR
http://www.apple.com/quicktime/resources/tools/qtvr.html

Egy helyszínen, különböző pontokon befotózott panorámák segítségével készíthetünk virtuális sétákat aktív felületek segítségével is, amelyekben a különböző navigálható panorámák között hivatkozhatunk, így nagyobb helyszínek is bejárhatóak és különböző pontokból nézegethetőek. Lehetőség van gömbpanorámákban megjelenő objektumok leképzésére is, ezzel a módszerrel olyan interaktív jeleneteket készíthetünk, amelyben szabadon mozgatható a nézőpont előre, hátra, le, fel és oldalra is. Ezekhez megoldást pl. a Realviz termékei kínálnak.

Realviz

További infók:

http://panoramafotozas.lap.hu/