Biztosan látott már virágot kinyílni, de figyelemmel tudta-e követni a kinyílás fázisait? Tudja, milyen utat járnak be az ionok a szervezetünkben? Vagy azt, hogyan néz ki egy levéltetű kitinváza, mely a vedlés után egyben marad? Ezeket a szabad szemmel nem, vagy csak ritkán látható eseményeket most egy lélegzetelállító fotókiállítás mutatja be.
Hiánypótló a tudomány és művészet összekapcsolása
Budapest, 2006. november 13. – Átadták a díjakat a Látványos Tudomány fotópályázat győzteseinek: 21 magyar alkotó 63 képét a pályázatra beküldött több mint 250 pályamű közül válogatta ki az öttagú szakmai zsűri és a pályázat védnöke. A Művészetek Palotájában november 14. és december 3. között megtekinthető tárlaton egyben a Novartis idei vándorkiállításának külföldi alkotásaiból összeállított válogatás is látható. A kiállítás célja, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről.
A kiállításon szabad szemmel nem látható eseményekről, részletekről láthatók képek, amelyek sokszor a normálistól eltérő képalkotási technikával készültek. A fotók között az orvostechnikai képalkotásban világviszonylatban is újdonságnak számító technológiával készült felvétel is akad, ami teljesen új lehetőségeket, távlatokat nyithat meg az egészségügy területén. Ezen kívül a tudomány és az orvoslás szerepét hangsúlyozó, emberi szituációkat ábrázoló képek, illetve orvostudománnyal, biológiával, kémiával összefüggő képzőművészeti alkotások (digitális grafikák, “computer art work”) tekinthetők meg.
A Látványos Tudomány fotópályázat ünnepélyes díjkiosztóján két első helyezést, három másodikat, négy harmadikat, valamint két különdíjat adtak át a Művészetek Palotájában. A pályázatra három kategóriában – A tudomány képei, Emberközelben, Tudomány és Művészet – lehetett fotóművészeti alkotásokat benyújtani. Összességében több mint 100 pályázó 250 pályaműve versengett a díjakért.
A legtöbb pályamű A tudomány képei kategóriába érkezett be, de a Tudomány és Művészet szekció is nagyon népszerű volt. ” Ebben a két kategóriában egy-egy különdíjat is kiosztottunk, mivel a sok jó kép közül alig tudtunk választani. Az Emberközelben szekcióban viszont nem adtunk ki első díjat, így próbáltuk ellensúlyozni, hogy a másik két szekcióban sokkal nagyobb volt a verseny az alkotások között.” – mondta a pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus.
A pályázat egyik különdíjasa, Mohácsi Ildikó bábkészítő szerint nagyon hasznos egy olyan pályázat, ahol a tudomány és a művészet végre kapcsolatba kerül egymással. “A kortárs művészet annyira “fogalmivá”, konceptuálissá vált, hogy egyre inkább eltávolodik az érzékletestől, és a jelen tudománya is egyre nehezebben képzelhető el a kívülálló számára. Így tehát hasonló problémákkal küszködik tudomány és művészet. Pedig az oktatásban különösen fontos lenne a két terület egyensúlya és együttműködése az EGÉSZséges személyiség kialakulásához.”
A magyar pályázók köre is azt bizonyítja, hogy ezt a problémát, hiányt sok szakterületen érzékelik, és sokan vannak olyanok, akik szívesen átlépik a tudomány és művészet között “mesterségesen” húzott határvonalat. A pályázatra orvosok, kutatók, fotó- és képzőművészek, pszichológus, anatómus, fogorvos, gyermekkardiológus és természettudományos területen tanuló diákok is nyújtottak be képet.
” Úgy gondolom, hogy a pályázat kiírásával Magyarországon is hozzájárulunk ahhoz, hogy a kutatás, oktatás és gyógyítás szolgálatában készült fotók életben tartsák a párbeszédet a tudományos élet jövőjéről. Hiszek a magyar tudományos élet versenyképességében, és a hosszú távú szakmai partnerségek kialakításával a Novartis Hungáriánál azon dolgozunk, hogy itthon is szülessenek látványos tudományos eredmények.
Szeretném, ha Magyarországon is minél szélesebb körben ismernék meg az emberek a tudományos élet eredményeit. Ehhez járul hozzá ez a kiállítás, amely a művészet és a tudomány összekapcsolásával újszerű élményt nyújt a közönségnek.” – mondta Brázay André, a Novartis Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A nyertesek
A tudomány képei kategória első helyezettje, Dr. Molnár V. Attila egyetemi adjunktus, botanikus, növényfotográfus három földrész közel húsz országában fordult meg növényeket fényképezve. Több növényfajról (mint a magyar látonya, a tekert csüdfű és a pompás zsoltina) tudomása szerint a világon elsőként készített természetes élőhelyén színes fényképfelvételt. Tudományos érdeklődési területe a Kárpát-medence veszélyeztetett és kevéssé ismert növényfajai, az európai orchideák és iszaplakó növények rendszertana, elterjedése, biológiája. “Nem vagyok fotóművész, célom a tárgyilagos növényábrázolás, amely azonban talán alkalmas arra is, hogy esztétikai élményt is nyújtson. Valószínűleg nem lettem volna botanikus, ha annak idején nem kerülnek a kezembe olyan kiadványok, amelyeket Vajda László és Vajda Ernő fekete-fehér növényfotográfiái, valamint Németh Ferenc és Seregélyes Tibor színes fényképei illusztráltak.”Dr. Molnár V. Attila nagyon fontosnak tartja az ismeretterjesztést: eddig hét könyve és több mint kétszáz saját fényképekkel illusztrált népszerű cikke jelent meg.
Az Emberközelben kategória második díját Kovács Ilona, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára kapta, a Williams szindrómás gyerekeket ábrázoló Művészetterápia című képsorozatáért. ” Inkább a felemelőt, mint a letaglózót szeretem ábrázolni. Ezért a képeken igyekeztem a betegség, a lemaradás helyett azt hangsúlyozni, hogy megfelelő lehetőségeket teremtve milyen emberi erőforrásokat tudnak ezek az emberek mozgósítani, mire képesek, s hogy mennyire örülnek a teljesítményüknek. A természetben szintén a szépet, az apró részletet, a lokális kompozíciót vagy egy pillanatnyi tükröződést szeretek kiemelni.” – magyarázta Kovács Ilona.
Dr. Reglődi Dóra anatómus, a Neuromorphológia szépségei képsorozatáért nyerte el a Tudomány és Művészet kategória első díját. A képeken neuroanatómiai részletek, idegszövetek mikroszkópos felvételeit vagy agyrészletek makroszkópos felvételeit hasonlította össze egy-egy festménnyel vagy annak részletével, amelyek nagymértékben hasonlítanak a mellette ábrázolt anatómiai képlethez. “A művészek maguk sem tudják, hogy sokszor az emberi szem számára láthatatlan, de a természetben már létező struktúrákat ábrázolnak a képeiken. Ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy amit mi emberek “szépnek” látunk, az a saját testünkben már létezik. A természet csaknem az összes olyan formát megalkotta, amelyet a művészet tudatosan vagy öntudatlanul szépnek ábrázol. A morfológián belül is az egyik legszebb terület az idegi morfológia. Ebből pedig az következik, hogy az a szerv és azok a sejtek a legszebbek, amelyekkel magát a szépséget érzékeljük, realizáljuk és amellyel a szépségről gondolkodunk.”
Az előzményekről
A világ egyik vezető kutatás-orientált gyógyszergyártója, a Novartis és az angol Daily Telegraph napilap hívta életre 7 évvel ezelőtt kutatók, orvosok, fotográfusok és képzőművészek számára a Látványos Tudomány fotópályázatot. A magyar közönség tavaly már megtekinthette a 2004. évi díjnyertes brit műveket a Művészetek Palotájában. Az elmúlt év sikeres bemutatkozása után idén a Novartis Hungária Magyarországon is meghirdetette a fotópályázatot, amelyre biológiai kutatók, kutatóorvosok, orvosi és egészségügyi szakdolgozók, orvostanhallgatók és biológus-hallgatók, illetve fotósok és grafikusok műveit várták.
A benyújtott alkotásokat egy öttagú szakmai zsűri – Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, egyetemi tanár, Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor egyetemi tanár, Prof. Dr. Romics László egyetemi tanár, Szebeni András fotóművész és Brázay André, a Novartis Hungária Kft. ügyvezető igazgatója – és a pályázat védnöke, Dr. Juhász Árpád geológus bírálta el szakmai szempontrendszer alapján.
A kiállítás további részleteiről a www.latvanyostudomany.hu és a www.novartis.hu weboldalakon olvashat.
A Novartis-ról
A Novartis a világ egyik vezető gyógyszervállalata az innovatív gyógyszerek kutatásában és fejlesztésében. A Novartis elkötelezett abban, hogy újabb és újabb gyógyszereket fedezzen fel és fejlesszen tovább a betegségek gyógyítására, az emberek életminőségének javítására, az egészség megőrzésére. A Novartis az egyetlen olyan cég, amely vezető szerepet tölt be mind az innovatív, mind a generikus gyógyszerkészítmények piacán. A Novartis folyamatosan bővíti gyógyszer-portfolióját, amelynek fókuszpontjában az innovatív gyógyszerek, a jó minőségű és olcsó generikumok, valamint a vezető vény nélkül kapható készítmények stratégiai növekedési területei állnak.
A 2006-ban 10 éves Novartis AG (NYSE:NVS) a világ egyik vezető vállalata a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek gyártásában. A 2005-ös évben a cég forgalma 32,2 milliárd dollár, nettó eredménye 6,1 milliárd dollár volt. Kutatás-fejlesztésre az elmúlt évben mintegy 4,8 milliárd dollárt fordított. A svájci, bázeli székhelyű Novartis a világ 140 országában van jelen, és világszerte mintegy 91 000 főt foglalkoztat.
