A mélységélesség

0
72

Azt a távolságtartományt nevezzük mélységélességnek, amelyről a film síkjában éles képet kapunk

A jelenség megértéséhez szükséges néhány fogalom ismerete:

  • Az objektívon beállított távolságban (tárgytávolság síkjában) lévő tárgyak minden pontja
    elméletileg élesen rajzolódik ki a filmsíkban.
  • Az objektívok képalkotási hibái miatt egy, a tárgytávolságban lévő pont képe a filmsíkban
    nem pontként, hanem szóródási körként jelentkezik, de mivel a filmnek és szemünknek is
    véges felbontóképessége van, így a kellően kis méretű szóródási kör tulajdonképpen
    élesnek látszódik. Az, hogy mekkora szóródási kört tekintünk még élesnek, számszerűen
    definiálható.
  • A objektívon beállított távolság elötti és mögötti részek e síktól távolodva, fokozatosan
    életlenebbnek látszódnak. Ez az életlenedés a szóródási körök megnagyobbodásában
    jelentkezik a filmsíkon.
  • Amíg a tárgytávolságon kívüli pontok szóródási köreinek mérete nem éri el a még élesnek
    definiált szóródási kör méretét, addig azok élesnek tekinthetők és annak is látszódnak.

Azt a távolságtartományt, amelynek határain belül lévő pontokról a fenti definíciók
szerint az objektív éles képet rajzol a filmsíkban, mélységélességnek nevezzük.

A rekesznyílás csökkentésével, mivel csökken az objektívon áthaladó fénynyaláb átmétője, a
szóródási körök mérete is csökken, így a tárgytávolságtól messzebb eső pontok szóródási
körei is csökkennek, ezért megfelelő rekeszelés esetén beleeshetnek a még élesnek
elfogadott tartományba. Tehát a rekesznyílás csökkentésével a mélységélesség növekszik.

A tárgytávolság csökkentésével a leképzendő tárgy képe a filmsíkon megnövekszik, így annak
szóródási körei is nagyobbak lesznek. A nagyobb szóródási körök következtében a
tárgytávolsághoz közeli pontok képe átlépheti a még élesnek elfogadott méretet, így a
mélységélesség csökken. Nagyobb gyújtótávolságú objektív használatakor a leképzendő tárgy
képe a filmsíkon szintén megnövekszik, ezért a mélységélesség ebben az esetben is csökken.
Tehát a tárgytávolság csökkentésével, ill. a gyújtótávolság növelésével a mélységélesség
csökken. Mindezek alapján kimondható, hogy a leképzési arány növelésével a mélységélesség
csökken.

A mélységélesség felénk eső szakasza mindig kisebb mint a tárgytávolság mögötti szakasz.
A két szakasz aránya a beállított jellemzők függvényében változik, de néhány méteres
tárgytávolságok esetében ez 1/3-2/3 aránnyal közelíthető.

Egy adott helyzetben (a jellemzők ismeretében) a mélységélesség meghatározása számításokkal
történhet. Az objektívek egy részén mélységélességi skála található, amelyről leolvasható,
hogy a beállított rekeszérték és tárgytávolság mellett mettől meddig kapunk éles képet. A
kisfilmes tükörreflexes fényképezőgépek egy részén lehetőség van a rekesz “beugrasztására”
és a mélységélesség vizuális ellenőrzésére. Közép- és nagyformátumú fényképezőgépeknél
ez a lehetőség a legtöbb esetben adott. Amennyiben semmiféle segédeszköz ill. módszer nem
áll rendelkezésre a mélységélesség meghatározására, azt tapasztalai úton, a gyújtótávolság,
a tárgytávolság és a rekesznyílás ismeretében megsaccolhatjuk.

Az ábrán jól megfigyelhető, hogy a B síkban lévő pont képe élesen rajzolódik ki a filmsíkban.
A B síktól távolabb lévő C síkban és a tőle közelebb lévő A síkban lévő pontok képei z méretű
szóródási kört rajzolnak. (A C síkban lévő pontról kiiduló fénysugarak már a filmsík előtt
találkoznak, míg az A síkban lévő pontról kiinduló fénysugarak csak a filmsík mögött
találkoznának.) Amennyiben a még élesnek elfogadott szóródási kör átmérőjét z-nek tekintjük,
kijelenthető, hogy a mélységélesség m lesz. (m az A síktól B síkig terjedő távolság (l) és a
B síktól C síkig terjedő távolság (k) összege.)

Irodalom:

Barabás János (főszerk.): Fotolexikon (Akadémiai Kiadó, 1963)
Dr. Sevcsik Jenő-Hefelle József: Fényképészet (Műszaki Könyvkiadó, 1980)
Morvai György-Szimán Oszkár (szerk.): Fotozsebkönyv (Műszaki Könyvkiadó)