Dezső Tamás Hotel című, a Mai Manó Házban látható kiállításával hadat üzent az akcióknak. Nyilván – mint sokunknak – elege lett a hatásvadász akciódömpingből. Fotói a nyugalom képei. Áttetsző függönyök mögött derengő napfényt látunk, egy szállodai folyosót, egy nekünk háttal alvó lányt. Látszólag béke, csend és idill mindenütt. De a függönyök mintha börtönszerűen zárnák el a sötét szobát: megvillantják a fényt, de valójában elreteszelnek a világtól. (…) A kozmikussá nőtt, kínzó, szomorú, megváltoztathatatlannak látszó magányról beszél számomra Dezső Tamásnak a ridegségből is szépséget előcsiholó, bánatosan elégikus kiállítása.
(Megtekinthető szeptember 15-ig)
(2006.08.23. – Bóta Gábor, Magyar Hírlap)