Pozitív eljárások (világosság által árnyék)
Névvariánsok:
Palladiotype, palladium print, palladio paper, (ang.); Palladiotypie (ném.)
Nyilvánosságra hozás időpontja:
Az első világháború után terjedt el.
Használata:
Alleyne Reynolds. Willis vezette be, bár Ardaser kísérletezett először az iridiummal és a palládiummal.
Felfedezője:
A papír hordozón a palládium kötőanyag nélkül alkot képet. Ha nem is olcsó, mégis kevésbé drága, mint a platina. Némely tulajdonsága egyezik a platináéval.
Anyaga:
A papír hordozón a palládium kötőanyag nélkül alkot képet. Ha nem is olcsó, mégis kevésbé drága, mint a platina. Némely tulajdonsága egyezik a platináéval.
Jellegzetességei:
Mivel nincs kötőanyaga, mikroszkóp alatt láthatóak a papírrostok. Az első világháború utáni általános elszegényedés idején a platinotípiát váltotta ki, de már korábban is használták. Tónusa melegebb barna, mint a platinotípiáé. Nemcsak képkészítésre, hanem matt celloidinképek színezésére is használták.
Csepp-próba:
a rézklorid az ezüstöt kihalványítja, ellenben a platinára és a palládiumra nem hat. Ezért ha egy platinnal színezett ezüstkép sarkára csöppentünk egy gombostűhegynyi rézkloridot, ott kihalványodik, mutatván, hogy még sok, változatlan ezüst van benne. A palládiummal csak színezett ezüstképen ezzel szemben csak kis változást okoz.
A készítés módja:
Érzékenyítése és másolása nagy vonalakban megegyezik a platinotípiáéval.
Magyarországi használata:
Az európai használókhoz hasonlatosan magyarországi elterjedése a platina megdrágulásával, háttérbe szorulásával kezdődött az első világháború utáni általánosan romló gazdasági helyzetben. Magyarországi közgyűjteményekben – miután az így készült képekre általában nem írták rá az eljárás nevét – nem szerepelnek elkülönítve, nincs olyan alkotó, aki erre specializálta volna magát. 1996-tól Szilágyi Sándor és Drégely Imre reményt keltő kísérleteket folytat az Egyesült Államokból készen vásárolt palládium papírokkal.
Gyakorisága, értéke:
Senki nincs azon adatok birtokában, hogy egy-egy magyaroszági közgyűjteményben található-e és hány az eljárásból. Úgy gondolom, hogy az 1920 és 1930 között készült igényesebb portrék között nem kevés számban fordul elő ezzel az eljárással készült kép. Tájképekre, néprajzi felvételekre csak a tehetősebb, főúri amatőrök, kutató utazók használták. Az ily módon készült fotók értéke meghaladja a hagyományos brómezüst zselatin képek értékét.
Konzerválási feladatok:
A palládium, a platinához hasonlóan jobban ellenáll a légszennyeződésnek, vegyi hatásoknak, mint az ezüst. Mind a palládiumképek, mind az így színezett ezüstképek meglehetősen stabilak.
Irodalom:
[-]: Palladium-színező fürdők. Fényképészeti Szemle, 1900. szeptember, 204-205. o.;
Robert J. Steinberg: Instructions for Printing on Palladio Paper. Palladio Instruction Manual. Cambridge (MA) 1996. 4.
