Kivonat az újság tartalmából
Pályázatok
Események naptára
Kiállításról kiállításra
Fotó Piac
Börze
Kedvezménykuponok
Terjesztő szaküzletek
Kiállítás
Fotótárlat
Mustra 2005, Kismányoki Károly és Szíjártó Kálmán: Tájkísérletek
Digitális világ
Szarka Klára: Digitális szép, új világ
Sírunk vagy tapsikolunk örömünkben, mindegy. Az ortodox fotótechnika végóráit éljük. Vajon gyökeresen megváltozik a fényképezés jellege, mikéntje, a kép készítésének és használatának módja? Átalakul a fotóriporteri munka, az alkalmazott fotográfia területe vagy éppenséggel a fotóművészet? Végleg lefelé megy-e a színvonal, vagy ellenkezőleg: újabb, eddig el sem képzelhető lehetőségek nyílnak meg a képkészítők előtt? Ezekre és még sok más kérdésre kerestük a választ, megkérdezve néhány szakmabeli véleményét is.
Projektorvásárlási tanácsadó II. / A harmadik megoldás
Míg a piacot jelenleg zömében az előző részben ismertetett LCD és DLP projektorok uralják, megjelent egy új, gyorsan fejlődő technológiai megoldás is az LCOS (Liquid Cristal On Silicon), amely gyönyörű színhelyes álló- és mozgókép-megjelenítésre képes, túlszárnyalva mind az LCD, mind a DLP technológia képességeit.
Fotótechnika
Fotós szemmel / Fehér ló fia
Az éjszaka fényei
A nap lenyugszik, és az esti szürkület érkeztével a legtöbb fotográfus kikapcsolja fényképezőgépét. Ők azok, akik ily módon elmulasztják mindazt a ragyogást, amit az éjszakai égbolt adhat. Valljuk be, többnyire a párnát választjuk az exponálózsinór helyett, még akkor is, ha tudjuk, döntésünk következtében esetleg számos érdekes felvételről lemaradunk.
Id. Takács Szabolcs: Élesség – életlenség / A mélységélesség
Gondolom, mindenki találkozott már a mélységélesség problémájával. Túl éles vagy éppen életlen a háttér, jaj, de rossz, hogy az előtérben ez az autó életlen lett, és még sorolhatnánk a problémákat. Most a mélységélesség helyes meghatározásával és gyakorlati hasznával foglalkozunk, hogy legközelebb már mindenki elégedetten szemlélhesse a megfelelően éles vagy éppen életlen felvételeit…
Hagyárossy Gyula: Mérjünk fényt!
A kép elkészítésének kikerülhetetlen, fontos része az expozíció meghatározása, melyhez a fénymérés ad segítséget. Sorozatunkban a fénykép készítésének ezt az érdekes, minden fényképező számára fontos területét járjuk körül.
Szarka Klára: Fejezetek a fotótechnika történetéből / A fényképezőgépek évszázada
A XIX-XX. század fordulója s a múlt század első évei a spontán adódó látványok megörökítésének, a pillanatra vadászó knipszereknek és a hobbiból fényképezni kezdő millióknak a korszaka. A tekercsfilmekkel megtöltött kis boxgépek továbbfejlesztéseként készített amatőrkamerák s a tömegesen használt nyersanyagok gyártása teszi ki a XX. század fotóiparának meghatározó részét. Ám a hobbifotósok egy részéből idővel igényesebb amatőr vált, számuk a két háború között s aztán a második hullámban, a hatvanas években a világ számos részén elképesztően nagyra nőtt. Nekik és a szintén szép számmal gyarapodó hivatásosoknak (profiknak számítottak a műtermi fotósok mellett a riporterek is) fényképezőgépek százait tervezték, gyártották millió számra.
Barta Zsolt Péter: Fotóműtárgyak érvényesítése és értékesítése / A portfólió
A fényképek elkészültével és bemutatásra való felkészítésével (melyeket korábbi számainkban írtunk le) nem záródik le a velük való tevékenység, hiszen a következő fázis, hogy a műveket nyilvánosságra hozzuk.
Újdonság
Hewlett-Packard Deskjet 6980 és 6940
A Konica Minolta kivonul a fényképezőgép-iparágból
Új Kodak logó
Nosztalgia
A Nikon a digitálisra fókuszál!
Zeiss optikák Nikon bajonettel
Pixeltől pixelig
Samsung GX-1S
Sony Cyber-shot S600
Panasonic DMC-LZ5 és LZ3, DMC-LS2
Fotófelszerelés
Teszt / Olympus E-500
Amikor jó néhány évvel ezelőtt, meglehetősen nagy sajtóvisszhang kíséretében, megjelent a 4/3 rendszer első fényképezőgépe, az E-1, a fotográfia technikatörténetét érdemben követők két részre szakadtak. Voltak, akik úgy gondolták, a digitális rendszerek elterjedésével együtt járó újfajta gondolkodásmód kellően fogékonnyá tette az embereket az egyedi megoldásokra, és a rendszer gyors elterjedését jósolták. Egy másik csoport azonban, kiindulva abból, hogy a profik legtöbbje a két nagy (Canon, Nikon) gépei közül választ, pesszimista maradt. Ma úgy tűnik, az utóbbiaknak lett igaza. Mert hiába bővítette a gyártó számos kiegészítővel rendszerét, az E sorozat igazi térhódítása még várat magára. Hangsúlyozom, a gyakorló profik körében, mert legújabb fényképezőgépük, az E-500, igencsak használhatóra sikeredett. S hogy mit is tud a gyakorlatban, az saját csapattársával, az E-300-zal összehasonlítva az alábbiakban kiderül.
Teszt / Sigma 70-200/2,8 EX IF HSM APO DG
Mint minden optikagyártó cég, a Sigma is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitális világ támogatására. S bár a fő szempont ennél az optikánál is a digitálishoz történő optimalizálás volt, a címben megfogalmazott újjászületés a külső és a belső jegyekben egyaránt tükröződik.
Mozaik
Sztár-fotó / Bánffy György
“Az idővel kell megvívni a csatát, a többit bízzák rám!” – így fogalmaz bölcsen egy tevékeny, elfoglalt ember, vagyis Bánffy György, a József Attila Színház művésze, aki kerek 60 esztendeje van a pályán, és jelenleg nem kevesebb mint négy színházban játszik. Ám szűkös szabadidejébe a fotózás mindig belefér… A művésszel Fenyvesi Edit beszélgetett.
Szarka Klára: Képrejtvény / “Csakis gondolatból indulok ki” / Kerekes Gábor: Rudabánya
Sorozatunkban arra keressük a választ, hogyan készülnek a jó képek. Hogyan lesz az ötletből fotográfia? Sőt: hogyan születik meg az ötlet maga? Mennyi szerencse, munka, tanulás, milyen felszerelés, technikai háttér szükséges ahhoz, hogy a tehetséggel megáldott ember készíthessen egy jó fotót? Faggatjuk a fotográfust, és rövid életrajzban adunk róla is egy pillanatfelvételt, elemezzük a művet magát, s dokumentáljuk a technikai paramétereket. Ezúttal Kerekes Gábor titkát firtattuk. Mivel az interjú alanya és készítője immár évtizedek óta ismerik egymást, az olvasó elnézését kérve, tegeződnek a beszélgetés közben.
Beszámoló
Wagner István: Három fotós, három fotóalbum / Lovak, emberek, angyalok
Szarka Klára: Kor-Képek másodszor
A Magyar Távirati Iroda Rt. a hazai fotó történetének egyik jelentős szereplője, s gyűjteménye a magyar fotókincs becses darabjait tartalmazza. Az MTI archívumában nemcsak számos művészileg is magasan jegyzett fénykép lelhető fel, hanem tömegével olyanok, amelyek nélkül jószerivel a magyar történelem némely korszaka fel sem tárható hitelesen. A história és a fotóművészet szempontjából egyaránt pótolhatatlan a hatalmas kollekció.
Szentendrei galéria
A Specziár Galéria és Kávéház 2005 decemberében nyitotta meg kapuit. A helynek Szentendre egy, a turisták és a helybéliek által egyaránt szívesen látogatott, macskaköves utcácskája ad otthont. A tulajdonos maga is fotográfus, így nem véletlen, hogy a kávézó galéria, és a galéria kávézó is egyben. Sergő Andrással beszélgettünk.