Foto Mozaik 105., 2007. január

0
103

Kivonat az újság tartalmából

2007 – a bizakodás éve

Fotó Piac

Börze

Kedvezménykuponok

Terjesztő szaküzletek

Fókuszban

Pályázatok

Események naptára

Galéria

Kiállításról kiállításra

Sigma SD14
Hihetetlenül hangzik, de bizony már közel öt év is eltelt, mióta az SD9, a világ első Foveon X3 érzékelős D-SLR fényképezőgépe megjelent…

Leica M8
A 24×36 mm-es kisfilm, más néven leica méret formátuma a legendás nevű gyártóhoz fűződik, és a célból született, hogy kisebb, jobban hordozható, de technikailag kifogástalan gépek készüljenek…

FujiFilm FinePix Z5fd
A fényképezőgép új, hat megapixeles 1/2,5 Super CCD szenzort kapott, és számos újítás mellett rendelkezik a Fuji ún. arcfelismerő technológiájával is…

Nikkor AF-S DX 18-55 mm f/3,5-5,6 ED G II
A Nikon legújabb gépvázának, a D40-nek a bemutatásával szakított azon jól bevált és a fotósok között rendkívül népszerű hagyományával, mely szerint egy Nikon gépváz bármilyen F bajonettes objektívvel problémamentesen használható. A D40-ből ugyanis – a takarékossági szempontoknak köszönhetően – kimaradt az AF motor. Ezért a gépváz csak az AF-S és AF-I rendszerű optikákkal képes úgy együttműködni, hogy az objektív valamennyi tulajdonságát a legmesszebbmenőkig kihasználhassuk. Az új, a D40-nel egy időben bemutatott, a fényképezőgép kit változatához is kínált, szép hosszú nevű, sok betűkombinációt tartalmazó Nikkor AF-S DX 18-55 mm f/3,5-5,6 ED G II objektívvel viszont garantáltan nem lesz semmilyen problémánk.

Sony Memory Stick Pro-HG 32 GB
A SanDisk és a Sony együttműködése révén újabb termékvonallal gazdagodik a Memory Stick kártyaformátum…

Boldog születésnapot!
15 éves az Olympus MJU, a világ legnagyobb darabszámban eladott fényképezőgép-sorozata.

Négyszemközt

“Szeretek a pillanatnyi helyzetekhez igazodni” / Beszélgetés Vajda Jánossal
A bennünket körülvevő világ mindannyiunkra más hatással van. Ugyanazt nézzük, de mást látunk. Amikor a körülöttünk lezajló társadalmi, kulturális, természeti folyamatok keltette ingerek egy alkotásra termett, érzékeny bensővel találkoznak, az eredmény egy mű megszületése lesz. Vajda Jánost természetfotósként ismeri a szakma, holott sajátságos felvételein a táj- és állatfotók mellett az embereket és az épített környezetet is megörökíti. Ahogy fogalmaz: “mindent, ami elém kerül, fotózom, és a természetbe, mint a kezdetekkor, ma már leginkább csodálkozni és gyönyörködni járok”. Legutóbbi kiállításán fekete-fehér természetfotók kerültek falra, a színek elhagyása e műfaj keretein belül szokatlan.

Digitális világ

Tátrai Sándor: Szabványos színek / Monitorok színkezelése, profilkészítés
Az előző számban az ICC szervezet által meghatározott Color Management – színkezelés – szabványának alapfogalmai kerültek bemutatásra. Az ICC szabvány alapján történő színkezelés alapja a munkafolyamatban részt vevő eszközök (monitor, kamera, szkenner, nyomtató, nyomógép) színtani tulajdonságainak színméréssel történő meghatározását jelenti. Az eszközök szempontjából fontos megjegyezni, hogy a Color Management nem csodaszer: a monitorok, szkennerek, kamerák, nyomtatók tényleges fizikai és technikai korlátait nem képes túllépni, így egy adott munka minősége – egyértelműen továbbra is – az eszközeink és a felhasznált segédanyagok képességeinek és tulajdonságainak, valamint a munkafolyamatban történő megfelelő használatuknak a függvénye.

Technika

Krivánszky Árpád: Emberi természet
Régóta motoszkált bennem a szándék, hogy írjak erről a fotográfiai határterületről: emberi alkotások, építmények, az emberi kéz nyoma a tájban. Ha ilyen szerepel a fotón, az már nem klasszikus természetfotó. (Bár a pályázatokon megművelt mezőgazdasági területeket, ún. “kultúrtájakat” ábrázoló képeket is elfogadnak.) Ha az épület nem “uralkodik” a képen, a felvétel nem minősül épületfotónak sem. Akkor hát mi? Egyszerre mindkettő. Ebből az is következik, hogy szerencsés, ha a felvétel készítője mindkét terület nehézségeit, buktatóit, az ezek elkerülését lehetővé tevő módszereket, tippeket, trükköket egyaránt ismeri.

Gondolatok a fotográfiában – fotográfia a gondolatokban
Micsoda fotó, jó szeme volt hozzá – gondoljuk néha, ha egy különösen jól sikerült felvételt nézünk. De rendelkezik ilyennel egy fotográfus valójában? Létezik egyáltalán a Téma? Szerencsére nem, mert ez, beláthatjuk, hamar unalomhoz vezetne. De akkor mi különbözteti meg az amatőrt a profitól? Egyértelmű: a tapasztalat. Talán meglepő, de az elkészült fényképek mintegy kilencven százaléka nem mond többet a valóság reprodukálásánál. Ez a tény – önmagában – egyetlen kép hibájaként sem róható fel. Annak ellenére azonban, hogy a legtöbb fotós számára nem a művészet a cél, a lehetőségek kissé jobb kihasználásával olyan ösvényre tévedhetünk, amely költőibb, gazdagabb, személyesebb fotográfiákat jelent majd.

Teszt

Steiner Gábor: A populáris D-SLR: Nikon D40
A digitális fényképezőgépek árának csökkenésével népszerűségük egyre nő. Korábban a fényképezés hobbinak számított. Művelői könyveket bújtak, kísérleteztek, saját laborokat alakítottak ki, tehát mindent megtanultak, ami a jó kép elkészítéséhez kellett. A profiktól gyakorlatilag csupán annyiban különböztek, hogy nem a fotózásból éltek. Napjainkban viszont a kamerák mindenki számára elérhetők, nem kíván sok szakértelmet sem a kezelésük, sem a képkidolgozás. Sokan nem a fényképezés kedvéért fotóznak, csak az emlékek kedvéért.

Mozaik

Szarka Klára: Műfajok útvesztőjében / Portré, legalább két tételben (II.)
Műfaji barangolásunk előző részében azzal a fajta portréval foglalkoztunk, amelyik nem, vagy nem elsősorban az individuum, az egyedi megjelenítésével foglalkozik, hanem a modellt, az egyént mint valaminek a reprezentánsát, jellemző képviselőjét mutatja meg. Ahogyan August Sander a jellemző németeket, Richard Avedon a “lúzer” amerikaikat vagy Kálmán Kata a két háború közötti szegényeket. Arról is szót ejtettünk, hogy az ideálokat és idolokat felmutató híresember- és sztárfényképezés bizonyos fokig hasonló alkotói megfontolásból születik, mint a szociofotósok portréi. Ahogyan például Karsh politikus-, művész- és tudósportréi a megnemesedett emberi lényegnek, egyetemes kulturális örökségünk legjavának a hordozói. Ezek a fényképek jó példázzák az arckép két fő vonulatának, a reprezentáló, felmutató és a lélekbúvár, leleplező iránynak harmonikus összefonódását egyetlen alkotónál.

Kéri Gáspár: Fotó és tipográfia / Elektronikus tipográfia a ’90-es években
Amint azt már korábban láthattuk, az 1990-es évek első fele forradalmi változást jelentett a nyomtatott médiumok fejlődésében. A számítógép általános elterjedése és meglehetősen hamar kizárólagossá válása a tördelésben, illetve a nyomdai előkészítésben merőben új helyzetet teremtett. Hagyományos, nagy múltú nyomdásztevékenységek alakutak át, illetve szűntek meg a számítógép egyeduralmával. A tipográfia mint szakma, illetve művészeti tevékenység minőségét tekintve is jelentősen felhígult. Bizonyos munkaterületeken a számítógéphez jól értő, viszont a vizualitáshoz semmit nem konyító “szakemberek” dolgoznak.

Sztár-fotó / Pesuth Rita
Eredményes sportmúlttal a háta mögött ma már más célokért küzd Pesuth Rita, hatszoros kick-box világbajnokunk. Az interjúra egy közvetlen és barátságos hölgy érkezett, akinek határozottsága éles ellentétben áll törékeny alkatával. Azt vallja magáról, hogy pörgős típus, aki folytonos időhiányban szenved. Fotói hangulatosak, életvidámak és harmonikusak – éppen olyanok, mint ő maga.

Magyar mesterek a Lempertz árverésén
Németország legrégebbi, családi tulajdonban lévő aukciós háza – a Kunsthaus Lempertz – december 2-án tartotta kölni székhelyén szokásos év végi fotográfiai árverését. A közel háromszáz tételből tizenöt volt magyar vonatkozású, és bár világhírű mestereinktől származtak, mégsem sikerült mindet értékesíteni.

Fotók kalapács alatt (már Magyarországon is)
A világ híres árverezőházai már évek óta sikeresen rendeznek a fényképészet mestereinek munkáiból aukciókat. E szárnyalás elsősorban az amerikai piacra jellemző, de Európa aukciós házaiban is egyre kelendőbbek a fotók, a kalapács alá kerülő anyagban pedig rangos magyar származású fényképészek alkotásai cserélnek gazdát jelentős árakon. André Kertész igazi sztár, s a Brassai-hagyaték egy része is remekül szerepelt az idén megrendezett párizsi árverésen.