csütörtök, szeptember 23, 2021

enyveshát

Pozitív eljárások (világosság által árnyék)

Névvariánsok:

Enyveskép, enyvezett hát, enyves fénykép.

Nyilvánosságra hozás időpontja:

Az 1905-1920 közti időszakban használták.

Anyaga:

Papír, zselatinos ezüst.

Jellegzetességei:

A közel azonos méretű (mignon) képek ugyanazzal a zselatinos ezüst gyorsfényképezési technikával készültek, legtöbbön a műterem címe, az eljárás neve is szerepel a képen beexponálva. Általánosnak tekinthető, hogy azonos beállításban, nagyjából azonos távolságból fotóztak. Mellképnél nagyobb kivágású képet még nem láttam. Gyakran valami keretszerűség veszi körül a képet, ami kontaktolt negatívokra utal, s a kép hátán általában felfedezhető az enyv maradéka. Tetszés szerinti számban, 3-15 képes csíkokban adták át a megrendelőnek, aki szétvágta, s felragasztotta a kis képeket.

A készítés módja:

Egyik leírása szerint üveg hordozóra készítettek egy sorozat negatívot, előhívták, alig fixálták ciánkáli vizes oldatában. Nedvesen, egy celluloid lap segítségével kontaktolták, majd a negatívot eldobták. Halzsírral bekent fekete márványlapon szárították.

Méretei:

Csak elvétve található a mignon-portré méretnél nagyobb kép. Vállaltak ugyan nagyítást is, de azok nagyon rossz minőségben készültek. Ennek oka az lehet, hogy használható negatív nem maradt az eljárás után, ezért a kiválasztott képet reprodukálták, s azt nagyították fel 18×24 cm-re.

Magyarországi használata:

1908-1920 között.
Kialakulását Gellért Lajos színész önéletrajzi regénye így örökíti meg: “két évvel ezelőtt a Rákóczi úton, a volt Népszínházzal szemben egy ötletes kiötletezte az ‘Enyveshátat’… Mikor Gödöllőről hetenként bejártunk… átmentünk a klinikával szemben a morgue mellett egy enyveshátú üzletbe, lefotografáltattuk magunkat, 12 darabot 30 krajcárért. Nagyon jó és nagyon sikerült olcsó pillanatképek. Igen-igen rákaptak a kevéspénzűek a lefotografálásra. Jó üzlet volt az enyveshát határozottan. Erre egy hónap se telik el, a Rákóczi út tele lett ‘Enyveshátakkal’. Az egész Rákóczi út, a Nagykörút és a többi villamosjárta forgalmas utak mind, mint valami ragályt, megkapták az enyveshátat.”
A cselédkorzókon, a kisebb pénzű emberek, iskolások sétáló helyein volt a leggyakoribb. Ismert üzletek Budapesten: Rákóczi út 1, 19, 40, 51, 76, Király utca 21, Váci körút 14, Teréz körút 29. Székesfehérvárott: Nádor u. 18., Marosvásárhelyt: Deák Ferenc utca 7., Kaposvárott: Piactér. Tudunk a győri, a temesvári (1915) műtermekről is. Szabó Ferenc szolnoki fényképész fia visszaemlékezése szerint 1915-ben készített enyveshátat. Szép Ernő a Lila ákácban szintén ír az enyveshátról. Franz Kafkát is lefényképezték budapesti látogatásakor a Rákóczi úton, menyasszonyával együtt.
A hivatásos fényképészek meglehetősen lenézték a fényképezés e nemét. “A fővárosban is sok minden megváltozott abban az időben. Kezdtek letérni a szaktársak arról az útról, melyet a jeles elődök, mint helyeset kijelöltek… Felütötte fejét a nemtelen konkurencia, ami pedig abban az időben teljesen indokolatlan volt… Kezdődött a baj a ‘Mignon’ képekkel és folytatódott a ‘Hungária Vállalattal’ és az enyvesháttal.” (Kiss József: A magyar fényképészet múltja) 1929-ben már múlt időben beszélt róla Widder Frigyes: “a mi közönségünk meglehetősen konzervatív érzésű a fotográfiai újdonságokkal szemben, és így nincs kizárva, hogy minden nagyobb emóció nélkül, hasonlóan az enyveshát divathoz fog letűnni az automata fényképezés is.” (Magyar Fotográfia, 1929. 1. 7. o.). Mario von Bukovich a századelő neves berlini fényképésze egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy 1929-ben a fotomaton, az enyveshát késői utóda okozza az igényes fotográfiát művelő mestereknek a legtöbb bajt. Ezzel szemben a magyar hivatásos fényképészek helyzetét kedvezőbbnek látja, mivel “a magyar mesterek… a társadalom széles rétegében olyan… igényeket fejlesztettek, amely lehetetlenné tette annak idején az enyveshát, ma pedig a fotomaton elterjedését.” (Fotóművészeti Hírek, 1929. november, 24. o.)

Gyakorisága, értéke:

Viszonylag rövid ideig volt divatban, ezért kuriózum-értéke van. Elvárható, hogy minden nagyobb fotógyűjteményben legyen belőle néhány darab. Ha a kép neves személyről készült, értéke emelkedik. Hasonlóan értékesebb, ha több azonos kép maradt meg csíkban, vagy ha valamilyen installációval együtt jelenik meg.

Konzerválási feladatok:

Megegyezik a zselatinos ezüst képekre vonatkozó szabályokkal, azzal a különbséggel, hogy itt legalább olyan fontos a hordozó, amire a képet ragasztották, mint a fénykép, ezért kezelésük, konzerválásuk, megőrzésük csak egyben képzelhető el.

Irodalom:

Gellért Lajos: Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni. Szerző kiadása, 1915.;
Kiss József: A magyar fényképészet múltja. Magyar Fotográfia, 1926. július 20. 4-5. o.;
[-]: Hírek. Fotóművészeti Hírek, 1929. november, 24-25.o.;
Ember Mária: Kafka fotósát keresem. Magyar Nemzet, 1990. január 13.;
Győri Lajos: Kafka fotósáról röviden. Magyar Nemzet, 1990. február 9.;
: Kafka esete az ismeretlen fényképésszel. Magyar Nemzet, 1990. március 9. 2. o.;
Cornides Sándor: Az enyveskép titka. Magyar Nemzet, 1990. március 20.

NoGun
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

További friss hírek