13 C
Budapest
Thursday, March 28, 2024

dufaycolor – film

Direktpozitívek (árnyék által árnyék)

Névvariánsok:

Dufaycolor film; Dufay dioptichrome print (ang.); Farbrasterplatte, Linienrasterplatte (ném.)

Nyilvánosságra hozás időpontja:

1895, Németország. Eder szerint viszont csak az 1931-es drezdai fotókongresszuson mutatták be. Elvétve még az 1960-as években is használták.

Felfedezője:

Dufay Ltd. (London).

Anyaga:

Általában üveggel keretezett zselatinlap, de lehet nitrát vagy diacetát hordozón is.

Jellegzetességei:

Additív színes eljárás, amelynek során a kép piros-zöld szabályos vonal-raszteros színrács segítségével készül, ellentétben az autochrommal, mely szabálytalanul elhelyezkedő szemcsékből áll. Átlagos fényáteresztő képessége 20%. Ez az autochroménak majd háromszorosa, de még így is meglehetősen fényszegény. A rács elemei valamivel nagyobbak, mint az autochrom esetében. A fényérzékeny anyag és a színrács külön hordozón volt, a rácsot a felvétel előtt illesztették a rétegre, majd felvétel után leválasztották, előhívták, a kész fekete-fehér diapozitívra pedig ismét feltették. Így vált ismét színessé a kép. Elméletileg háromszor annyi fény szükséges a vetítéséhez, mint egy nem színrácsos diapozitívéhez.

A készítés módja:

Egy bikromátos zselatin lemezt vonalakban festékeztek, majd az egészet olyan zsíros festékkel vonták be, ami nem szivárgott be a festett vonalakba. Ezt a lemezt összepréselték egy másik zselatinos lemezzel, amelyet egy, a zsíros anyagot feloldó, de a nem színezett zselatint érintetlenül hagyó oldószerrel kezeltek. Ekkor a lemez egyharmada vörös, kétharmada színtelen. Ezt a felületet újra bevonták a zsíros anyaggal, újra lakkozták, majd megfelelő szögben a második színnel színezett lemezhez préselték. A zsíros anyagot ismét feloldották és a nem színezett zselatin utolsó részletét is beszínezték az eddigiekkel egyező módon. (Később a színrácsot nyomdai úton állították elő.) A kész raszteres lemezt speciális pánkromatikus lemezzel keretbe rakták, s együtt exponálták. Az expozíció során mindegyik alapszín csak az ugyanolyan színű rácsponton tudott áthaladni, s feketedést okozott az alatta levő fényérzékeny lemezen. Ezt fordítós eljárással hívták elő, aminek eredményeképpen a színrácsos lemez azokon a pontokon lett átlátszó, ahol az adott színű fény át tudott jutni. (Pl. a vörös fény a vörös szűrőpontok alatt jutott csak át s okozott feketedést, a kék és zöld pontok alatt nem, így ott átlátszó maradt a lemez. A hívásnál a fekete rész, tehát a vörös alatti ezüst kioldódott, a kék és zöld alatti viszont megfeketedett.) Így a fény a vetítéskor az eredeti színeknek megfelelően jut át a kép egyes pontjain. “Újdonság a Dufay-féle dioptrichrom szűrő, melyet föltalálója most új formában hozott nyilvánosságra. Az új szűrő nincs emulsióval átöntve, hanem a megvilágítás előtt egy panchroin versable névre keresztelt lemezzel lesz kontaktusba hozva. A megvilágítás sárga szűrőn keresztül történik. Előhívás, fordítás után a képet ismét egyesítik az előbbi lemezzel, így természetes színekben látjuk a képet. A Dufay lemez szűrője egy kis fémkeretben van, rugók és kapcsok biztosítják, hogy ugyanoda kerüljön, mint felvételkor, különben összezavarodik a kép” (A Fény, 1909. 353. o.)

Méretei:

Mozifilmek másolására is használták, de nagyobb lemezek is készültek a segítségükkel.

Magyarországi használata:

“Az angol Dufaycolor színes film a színeket a maga tökéletes eredetiségében adja vissza. Kapható tekercs, csomag, sík, leica valamint 9,5 és 16 mm-es mozifilm méretben. A filmek kidolgozása Budapesten történik. Vezérképviselet Singer Sándor Budapest, Irányi utca 3… Mint a Dufaycolor képviselettől értesültünk, ezen színes filmek kidolgozása Budapesten történik, ami rendkívül nagy előnyt jelent. Nem lesz sükség esetleg 3-4 heti várakozásra, mert a budapesti laboratórium 2-3 nap alatt az előhívást elkészíti.” (Fotóművészet, 1938. március, 16. o., hátsó borító)

Gyakorisága, értéke:

Még nem találkoztam magyarországi közgyűjteményben agnoszkált példányával, ami persze koránt sem jelenti, hogy nincs.

Konzerválási feladatok:

A színrács alatti diapozitív ugyanolyan bánásmódot igényel, mint a hagyományos zselatinos ezüst. Célszerű mai anyagra dup-másolatot készíteni róla, s nem az eredetit vetíteni.

Irodalom:

[-]: Újdonságok a színes fotográfia területén. A Fény, 1909. 12. 353. o.;
(hirdetés): Fotóművészet, 1938. március, 16.o., hátsó borító;
Berty Imre: Korszerű színesfilm eljárások. Kézirat, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, 1954.;
Barabás János – Gróh Gyula: A fényképezés kézikönyve. Budapest, 1956. 422-423. o.;
Fotólexikon. Budapest, 1963. 112. o.; Verfahren der Fotografie. Essen, Museum Folkwang, 1989. 65. o.

Előző cikk
Következő cikk
Darányi Zsolt
Darányi Zsolt
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,487RajongókTetszik
197KövetőKövetés
678FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles