Mit tegyünk, hogy képeink biztosan elpusztuljanak? És mit, ha nem akarjuk, hogy tönkremenjenek? 10.

0
31

10. Lehetőleg a nedves pincében, vagy a fotólabor nedves helységeiben tartsuk a képeinket, de vihetjük a padlástérbe kialakított remek tárolóhelyekre is. Ne költsünk klimatizálásra. Ha van is klimatizált raktárunk, inkább ne kapcsoljuk be a berendezést, mert a dolgozó könnyen megfázhat, s náthás lesz.

– A raktárhelyiség legyen zárható, biztonságosan őrizhető. Legyen benne mozgásérzékelő, riasztó, füstérzékelő, tűzriasztó, lehetőleg automata oltóberendezés.

  • Legyen klimatizált, helyezzünk el benne jól látható helyen hőmérőket, a légnedvesség mérésére szolgáló hygrométereket. Gondoskodjunk a hőmérsékleti, levegő páratartalmi adatok folyamatosan leolvasásáról, feljegyzéséről. Győződjünk meg arról, hogy a klímaberendezésünk nem garázsból, autószerelő-műhelyből vagy a legforgalmasabb utcáról szívja-e be a levegőt. Rossz gyakorlat, hogy a raktár és a munkaszoba gyakran ugyanaz a helység. Sem a képeknek, sem a dolgozóknak nem jó. Még ha fájó is tudomásul venni, azok a körülmények, amelyek között az ember jól érzi magát, a fotónak ártalmasak. Cél az egészséges kompromisszum.
  • Folyamatosan ellenőrizzük a tároló-, feldolgozó-, kiállítóhelyeken a hőmérsékletet, páratartalmat és a levegő összetételét. Javasolt a 10-15 C° körüli hőmérséklet és a 40% relatív páratartalom. Ha a páratartalom alacsonyabb ennél, a képek kiszáradnak, zsugorodnak, a zselatin repedezik; ha magasabb, a kártevők, a savas szennyezőanyagok könnyebben pusztítják a fotókat.
  • Az archív raktárak oldalfalában, födémében nem mehet víz-, gáz- vagy fűtéscső, gondolva az esetleges meghibásodásra.
  • A raktár és a kutatótér között legyen egy hőmérséklet-kiegyenlítő helyiség, hogy megakadályozzuk a hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-változásokat. A hőmérséklet ingadozás nem lehet 4 C°-nál nagyobb.
  • Ne legyen a fotográfiák tárolóhelyén fénymásoló, lézerprinter vagy más, ózont kibocsátó eszköz.
  • Fontos a raktár és a feldolgozótér levegő-összetétele. A peroxidok, kéntartalmú légszennyező anyagok, a kéndioxid, a nitrogénoxid, az ózon megengedett értékét szabvány maximálja, az ennél magasabb érték ártalmas. A legveszélyesebb a kéndioxid, a kénhidrogén, a klórgáz, a nitrogéndioxid, mert ezek a levegő kelleténél magasabb nedvességtartalma esetén savat (kén-, salétrom-, sósav) alkotnak (savas légszennyeződés). Ezek oxidálják az ezüstöt, megtámadják a papírokat, fémeket, bőröket.

– A raktárakban, kutatóterekben tilos a dohányzás, evés, ivás, a nem kontrollált összetételű anyagok bevitele.