12.8 C
Budapest
Thursday, March 28, 2024

Életképek a XX. századi Európából – Kiállítás öt hírügynökség archívumából

Öt európai hírügynökség ötven évet felölelő archív fotóinak egy részét segített megmenteni az utókor számára az Európai Unió Kultúra 2000 programja keretében az Európai Hírügynökségek Történelmi Fotóarchívumainak Megóvásáért nevű projekt. A közös munka részvevője a Magyar Távirati Iroda is, amely házigazdája lesz június 28-tól a digitalizált fotókból hírügynökségi együttműködéssel létrehozott kiállításnak.

Az Európai Hírügynökségek Történelmi Fotóarchívumainak Megóvásáért (SHPAENA) elnevezésű európai uniós projekt egyik „végtermékeként” a belga Belga, a lengyel PAP, a magyar MTI, az olasz ANSA és a portugál Lusa hírügynökség összesen mintegy 200 fotóját mutatják be.

A közös pályázat koordinátora az olasz ANSA volt, s érdekesség, hogy a tervek készítésekor még az volt a követelmény, hogy a pályázók vonjanak be a közös munkába két uniós tagjelöltet. Ez volt Lengyelország és Magyarország, s aztán, mire a közös munka elkezdődött, már egyenjogú uniós partnerekként dolgoztak együtt a hírügynökségi szakemberek.

A program bizonyos értelemben eltér az unió által finanszírozott projektek nagy többségétől, tudniillik a szokásoktól eltérően vegyesen tartalmaz elő és utófinanszírozást. A részvevők a hároméves futamidő alatti költségek 60 százalékát kapják meg uniós támogatásként, 40 százalékot kell önerőből hozzátenni. Ez az MTI esetében nagyjából azt jelenti, hogy mintegy 30 millió forintnyi az uniós támogatás és 20 milliót kellett hozzátenni saját erőből.

A pénzből digitalizálják azoknak a fotóknak egy részét, amelyek az alapanyagok miatt fakulnak, vagy egy idő után teljesen megsemmisülnek. Teljes digitális feldolgozáson kell érteni a szkennelést, a retusálást és a képszövegek elkészítését. Követelmény volt, hogy a nemzeti nyelven elkészített képszövegek mellett a projekt keretében feldolgozott képeknél minél nagyobb mennyiségben angol nyelvű képszöveg is legyen.

Az eredeti terv az volt, hogy elsősorban az 50-es, 60-as, 70-es, 80-as években készült fotók megőrzésére fordítsák a pályázati konzorcium tagjai az uniós pénzt, de sikerült elérni, hogy korábbi, a 40-es, a 30-as és a 20-as években készült képek is bevonhatók legyenek ebbe a körbe. Ez nekünk különösen fontos volt, hiszen az MTI-nél a legrégebbi fotók vannak kitéve leginkább a fizikai pusztulás veszélyének.

Érdekesség, hogy az induláskor még tagjelölt két ország hírügynöksége, a lengyel PAP és a magyar MTI büszkélkedhet a legnagyobb fotóarchívummal, a PAP-nál mintegy 18 milliós, az MTI-nél 12-13-milliós negatív-állomány volt a projekt indulásakor. A legkevesebb fotó a portugál Lusa hírügynökségnél található, aminek az a magyarázata, hogy a tudatos fotóarchívum-építés náluk csak a Salazar-rezsim bukása, tehát 1974 után indult meg.

A közös munka első szakaszában munkaterv kialakítása, az értékmentő digitalizálás közös szempontjainak meghatározása volt a feladat. Az egyik cél már ekkor az volt, hogy a feldolgozott képekből mind az öt országban egy 80 százalékban azonos anyagot bemutató fotókiállítást rendezzenek.

Rómában május elején nyílt meg a tárlat, most következik Magyarország, majd júliusban a lengyelek, szeptemberben a portugálok, októberben pedig a belgák.

A projekt keretében nagyjából ugyanabból a képanyagból – még nincs eldöntve, hogy hány kép felhasználásával – készül egy közös internetes oldal is, amely hétnyelvű lesz, mert minden ország nemzeti nyelvén – a belgáknál értelemszerűen két nyelven – plusz angolul lesznek olvashatók a magyarázó szövegek.

Magyarországon a projektben számításba vett képanyag kiválogatásánál több szempontot is érvényesítettek. Igyekeztek megfelelni annak a pályázati előírásnak, hogy minden tízéves szakaszból megfelelő mennyiséget válogassanak be, s közben természetesen figyeltek arra, hogy minél többet tudjanak megmenteni a leginkább veszélyeztetett képek közül.

A munka szeptember 30-án zárul, s az MTI 16-19 ezer fotó digitális feldolgozását vállalta.

Ami a képek tematikáját illeti: a politikától a zsánerképeken át a képi humorig terjed a paletta. Bár az érintett országok polgárai eltérő társadalmi rendszerben éltek, a kiválogatott képek döbbenetesen sok hasonlóságot mutatnak az 50-es-60-as-70-es évek hétköznapjait idézve. Sok olyan fotó akad a tárlaton, amelynek meg kell nézni a képaláírását ahhoz, hogy a látogató megtudja, melyik országban készült. A mosógép, a televízió a hétköznapi életet ábrázoló fotóknál mindenütt visszaköszönt, miként a divatképek, vagy például a fürdőruha-divatbemutató is. Természetesen mindenütt sok fotó készült a háború utáni újjáépítésről.

Összességében a közös kiállítás egyik fő tanulsága az, hogy a hétköznapi életben jóval kisebb volt a különbség az egyes országok között, mint azt annak idején gondolták az emberek.

Az öt hírügynökség digitalizált fotóit bemutató tárlat 2007. június 29-től július 19-ig ingyenesen látogatható a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Márványtermében, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.

Darányi Zsolt
Darányi Zsolt
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,488RajongókTetszik
197KövetőKövetés
678FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles