Tévésorozat a fotográfiáról

0
87

A nézőkért vívott küzdelemben a közszolgálati televízió olyan programot kínál, amely avatott szakemberek előadásában az ismeretek bővítését szolgálja. Válaszd a tudást! – ez a műsor címe.

A sokféle témából egy a “Másképp”, fotográfus húsz előadásból álló fotóművészeti sorozata. – A fénykép látni tanít. A fényképezőgép hétköznapi eszköz, mindenki használja. A mai, nagy tudású kamerákkal pedig mindenki tud elfogadható felvételt készíteni. Már azt is elmondhatjuk, hogy sokat tudunk a fotó történetéről, a technikájáról, az esztétikájáról. S nagyon sok jó és értékes könyv jelent meg a fényképezésről, amit akár népművészetnek is nevezhetnénk már, annyira divattá vált minden néprétegnél. Azért vállalkoztam erre a sorozatra, mert úgy gondolom nem az eszköz a fontos, nem az, hogy hagyományos, vagy digitális a kamera, hanem a látásmód, amely minden vizuális művészetnek az alapja – magyarázza a fotóművész.

  • A fotómasinák, eszközök használatát meg lehet tanulni, de a látásmódot már nehezebb. Hogyan kísérli meg rávezetni a kezdő fotósokat?
  • Mindenekelőtt a fotográfia értékeire kívánom felhívni a figyelmet. A legfontosabb a kép hitelessége. Nagyon sok tévhit kering. Ezek egyike, hogy a fénykép objektív megjelenítése a világnak, holott ez egyáltalán nem igaz! Amikor a fotós kiválasztja a helyet, az időpontot, a témát, a nézőpontot, akkor már szubjektív tényezők alapján dönt. Az élet nemcsak azokból a pillanatokból áll, amiket igyekszünk látványosan megörökíteni, hanem érzelmekből és hangulatokból, az emberi kapcsolatok szövevényéből, s ezek így-vagy úgy megjelennek a képekben is. A fényképezéssel most úgy vagyunk, mint a futballal, mindenki ért hozzá. Pedig hiába vesz valaki írógépet, attól még nem lesz belőle Ady Endre vagy Thomas Mann. Azzal, hogy meg tudunk fogalmazni egy kérvényt, vagy meg tudjuk különböztetni a pontos j-t az ipszilontól, még nem leszünk írók. A fényképezőgéppel kapcsolatban most sokan gondolják úgy, hogy művészek már.
  • Az előadások célja biztosan nem az, hogy lebeszélje az amatőröket, inkább tanítaná az érdeklődőket. Megfelelő eszköz ehhez egy televíziós sorozat?
  • Az a tizenöt perc, ami adásonként a rendelkezésemre áll, csupán arra elég, hogy egy-egy témát felvillantsak. Nem követek valamiféle kronológiát. Bár az előadások kapcsolódnak egymáshoz, úgy épülnek fel, hogy azok is értelmes egészet kapnak, akik a korábbi adásokat nem nézhették. Szó kerül fotótörténetről, a portré műfajáról, az ember és a környezet ábrázolásáról, vagyis a természetfotóról. Szeretnék foglalkozni egy-egy részben a különféle műfajokkal, így az aktfotóval és a csendélettel is. Minden alkalomra izgalmas képeket válogatok a fotótörténet leghitelesebb alkotóitól.

– Józsa Ágnes-

Budapest, 2005.04.13.