csütörtök, október 21, 2021
KezdőlapblogKincses Károly: Angyal kartárs

Kincses Károly: Angyal kartárs

Aligha van még egy olyan ember a magyar fényképezésben, akinek az élete regénybe, méghozzá jól megírt, amerikai patronokkal durrogtató, sikergyanúsra fazonirozott betsellerbe való lenne, mint neki. Pedig a huszadik század magyar fényképészeinek igazán kijutott a jóból! Mégis, az Angelo néven elhíresült személy(iség) szerintem túltesz mindőjükön. Holott nem volt ő egy kalandor, nem kereste magának a bajt, nem ment harcok színtereire, minden házhozjött neki a történelem jóvoltából.
Már a családja sem érdektelen, hiszen dédapja Alessandro Angelo festette a bécsi Hofburg freskóinak jó részét. Miatta lett aztán a család mindenkori művésztagja angyallá. Így jutott nevéhez az 1894-ben született Funk Pinkász, aki előbb Funk Pál, majd Angelo lett, de hívták még Angelo F. Pálnak, Angelo Pál kartársnak, Angelo F. P-nek. Hogy a névmágia teljes legyen, édestestvére Faludi László néven lett állófotós a Hunniában.
Hősünk az érettségije után Münchenben tanult festeni mindaddig, mígnem 1912-ben a bajor fővárosba érkezett nagybátyja és annak élőkép társulata. Angelo egy szempillantás alatt beleszeretett a Niobét alakító Márta nevű színésznőbe, ledobta az ecsetet, s egy éven keresztül vándorolt a truppal a világban. A szerelem múltával hamarosan a világ akkor leghíresebb műtermi fényképészeitől sajátíthatta el a szakma mesterfogásait. Alig húsz évesen már felkapott és sikeres divattervező Párizsban. Stúdiója előtt sorbanálltak a francia főváros mondén nőcskéi. Ki tudja mi válhatott volna belőle, de az első világháború hazaszólította, s beöltözött azon nyomban a Monarchia csukaszürke egyenruhájába, puskáját addigi francia barátai felé fordítva. Mindez szerencsére csak epizód volt életében, s hamarosan a némafilm korszak egyik sikeres figurájaként a később világhírűvé lett Kertész Mihály (Michael Curtis) rendezőasszisztense és operatőre. Filmes pályafutása hét éve Rex Ingram, Erich Pommer, Fritz Lang mellett telt el. 1927-ben még részt vett az első magyar hangosfilm munkálataiban is. Persze mindeközben fényképezett is. Nizzában Hágában, Budapesten egyszerre volt műterme, élete java részét vonatokon töltötte ekkoriban, 60 éves fotográfusi pályája során közel 450.000 embert örökített meg, köztük olyan hírességeket, mint Lil Dagover, Chaplin, Josephine Baker, Nizsinszkij, Isadora Duncan, Picasso, Bartók Béla, Gustav Mahler… Műtermében egymást váltották a királyi család tagjai és az orfeumok számottevő egyéniségei. Aztán 1944. Bujkált. Életét csak a vakszerencse mentette meg. Újrakezdte. Már 1945-ben meghírdette az Angelo Fotó Akadémiát. Műtermét, melytől a háború sem tudta megfosztani, az államosítás egy tollvonással elvette. Azért különös kegyként nyugdíjazásáig alkalmazottként dolgozhatott saját volt belvárosi üzletében. Angelo kartárs nem tört meg, sokat mosolygott, de ha nem volt muszáj, már nem fényképezett embert, csak nonfiguratív csendéleteket, máló vakolaton penészvirágozta foltokat, szűrreális montázsokat. Ki érti ezt?
(A jelentkező regényírónak pedig szívesen adok még számolatlanul alapanyagot.)

Kincses Károly
Kincses Károly 1954-ben született. Még él. Járt iskolákba, főiskolára, egyetemre. Dolgozott, majd barátaival, segítőivel megalapította a Magyar Fotográfiai Múzeumot. 15 éven át vezette, majd ugyanazon barátaival és segítőivel, kik közül elsősorban Kolta Magdolnát és Bánkuti Andrást említi, kivásárolta, átépíttette, működtette a Mai Manó Házat. Közben írt, szerkesztett vagy ötven könyvet, ennél sokkal több tanulmányt, tanított egyetemeken, rendezett ezernyi fotókiállítást itthon és 16 országban. Mostanában legújabb projektje megvalósításán dolgozik. Elhatározta, hogy a továbbiakban minden napját egy-egy munkadarabnak, műalkotásnak tekinti és szándéka szerint mindent elkövet, hogy esténként úgy kerüljön ágyba, hogy azt érezhesse, a lehető legjobbat hozta ki belőle. És nyugodtan alszik, majd másnap újrakezdi.

További friss hírek