A műszaki fényképezőgépekhez kapható fekete kendő elengedhetetlen az élességállításhoz. Enélkül nem látunk semmit a mattüvegen. Sajnos a kereskedelemben kapható fekete kendők – legyenek egyszerű vagy ‘pro’ kivitelűek – nem felelnek meg maradéktalanul az igényeinknek és sokszor igen drágák.
Lássuk tehát az árakat: 10-30.000 Ft+ÁFA között mozognak, tehát nem igazán olcsók a fekete kendők. Nagy részük műszálas anyagból készül és általában csak egy réteget alkalmaznak a gyártók. Emiatt fényzárásuk nem tökéletes, különösen akkor, ha közelfényképezésnél lámpáink maximális teljesítménynyel üzemelnek.
Ilyenkor a fényszegény kép a mattüvegen el is halványul a kendőn átszűrődő beállítófény miatt, ezzel rontva munkakörülményeinket. A drágább kendők fényzárása ugyan jobb, de ólomszegélyük kivitele kívánnivalót hagy maga után.
Vastag, nagy darabos ólomhuzal van beléjük varrva, ezért nem lehet a kendőt egyszerűen a gépre vagy fejünkre dobni, mert keményen ütnek. Ráadásul gyakran csak két szembeforduló szegélyük ólmozott, így a szél könnyen alájuk kap kültéri fotózásnál. Végezetül: a fekete kendő fekete. Ezért nyári napsütésben igen kényelmetlen vele fotózni. Ha alábújúnk, pillanatok alatt 60 °C-ra emelkedik a hőmérséklet. Így igen kellemetlen dolgozni, és a kendő arra sem alkalmas, hogy a gépet letakarhassuk vele míg pihenünk, körbenézünk vagy precízen spotméterrel fényt mérünk.
Eme hibák kiküszöbölésén gondolkodva öltött testet elképzelésem. A kendőnek mindenképpen kétrétegűnek kell lennie. Az egyik fekete, ez fordul a gép mattüvege felé. A szórt fények elnyelése így biztosítva van. A másik réteg fehér, ez a fele a külső tér felé fordul. Feladata az, hogy visszaverje a ráeső fény nagy részét. Így a nyári nap sokkal kevésbé melegíti fel a kendő alatti teret. Ráadásul a kendő fényzárása is jobb lesz, ugyanis a fehér textílián átmenő fény egyben szórt is lesz. Ezt a szórt, gyenge fényt már könnyen elnyeli a fekete anyag. A fentebb említett közelfényképezési problámáink tehát megszűnnek.
A megvalósításhoz Kara Judit segítségét kértem, akivel a divat területén több éve dolgozom együtt és sokat ért a különféle szövetekhez. Javaslata az volt, hogy az ólomszegély súlyát csökkentenünk kell, ugyanakkor jó, ha a kendő anyaga vastagabbnehezebb, mint a gyári kendőké. Így még nehezebben kap alá a szél.
Ólomszegélynek függönynehezéket használtunk. Ez pici ólomdarabkákból áll, melyet központi zsinórra sajtolnak. Az egész pedig szövetburkot kap. Emiatt nem üt, ha a géphez vagy fejünkhöz koccan. A kendő mindegyik oldalát elláttuk ezzel az ólomszegéllyel. A kendő anyagául fürdőruhaanyagot választottunk.
Ezek az anyagok egyrészt nem gyűrődnek, másrészt a fehér fényes felületű is, így fényvisszaverése jobb. Mosáskor színüket nem eresztik, így a fekete nem színezi meg a fehér oldalt. Természetesen varrás előtt az anyagokat kimostuk, a feketét többször is. Más anyagot is használhatunk, de az átszínezésre figyelnünk kell! Ugyancsak figyeljünk arra, hogy azonos textíliából válasszuk a két színt, mert a használat, vagy a későbbi mosás során az anyagok eltérően nyúlnak vagy zsugorodnak!
A kendő méretét 150×150 cm-nek választottuk. Ez ugyan kicsit nagyobb, mint a 4×5″-es gépek kb. 100×150 cm-es fekete kendője, de így jobban le lehet vele takarni a gépet. Ráadásul gondoljunk bele, hogy a 2.25 m2-es kendő az ólomszegély folytán magától kifeszül, így ekkora derítőlapként is alkalmazható. A másik fele fényt nyel el, így a nemkívánt fények kitakarására is alkalmas. Ezt a fekete, kitakaró felületet hívja a filmes-fotós szakma négernek. Ha pedig megszorulunk, és nincsen töltőzsákunk vagy sötétkamránk, úgy fényszegény helyen ezt a feladatot is megoldja a nagyméretu fekete kendőnk, csak alá kell bújnunk (fehér oldal kifelé!). 4 in 1, ahogy a reklámok mondják. Az elkészült “hyper-pro” kendő pedig mindössze 8000 Ft-ba került.
Kara Judit férfiruhatervező
Török György fotográfus
A cikk további része megtalálható alább.
