szombat, szeptember 25, 2021
KezdőlapszótárFotómúltpapír porcelánkép

papír porcelánkép

Pozitív eljárások (világosság által árnyék)

Névvariánsok:

Porcelán papírkép, porcellán fénykép

Nyilvánosságra hozás időpontja:

1856

Felfedezője:

révén terjedt el Magyarországon, lehet, hogy szabadalmat is kapott rá Párizsban.

Anyaga:

Kollódiumos papírkép.

Jellegzetességei:

A korabeli technikáktól eltérően, az így készült képek fényes fekete-fehér színűek. Tónusvisszaadásuk, brillanciájuk jobb a korabeli albuminképekénél. Az egykorú leírások az acélmetszethez hasonlították. Az összes kép vékony, jellegzetesen fényes fehér kartonra kasírozva maradt meg. Kizárólag műtermi portrék láthatóak az így készült képeken.

A készítés módja:

Sem receptje, sem leírása nem ismert. Egy 1863-as hirdetés azt tartotta egyik legnagyobb előnyének, hogy a képek fél nap alatt elkészülhetnek. Egy másik hír szerint “az emaillirozott fényképek… szépség tekintetében felülmúlhatatlanok, tartósságra nézve is kiállják a versenyt bármely fényképpel”. (Nefelejts, 1866. 40. 483. o.)

Méretei:

Kizárólag vizitkártya méretű képek ismertek.

Magyarországi használata:

Csak az 1861-1875 közötti időben használták. Párizsból hozta az eljárást, 1863 elején Pesten nyitott műtermet, de anyagi nehézségei támadtak, így egy befektető csoport (Sztupa György, Kozmovszky Antal és Tacsvcsik Péter) részvénytársaságot hozott létre, hogy a papír porcelánképeket minél szélesebb körben ismertté tegye. A részvénytársaságnak Pesten, az Egyetem tér 3. sz. alatti Klenovits-házban (Majer Sándor), Bécsben, Győrben, Debrecenben (Müller Lajos), Szegeden (Landau Alajos) voltak fiókműtermei. Müller 1863 őszén a Hortobágy című lapban ezt írja: “a Pesten létező porcelánfényképészeti társulat tagja, miáltal képesítve van a még kevésbé ismert porcelán-képekre.” Landau 1863 tavaszán így hirdet: “a régi modor szerint készült vizitkártyából 12 darabot 5 forintért, míg az új modorú, ún. pocellán-fényképekből 9 forintért 12 darabot ad. A porcellán fényképeket az országosan ismert modor szerint készíti, igen finomak és fényüket nem veszítik el.” (Szegedi Híradó, 1863. 21, 48, 55.)

Gyakorisága, értéke:

Mivel rövid ideig volt használatos, s feltalálásának, használatának magyar vonatkozásai is vannak, gyűjtése minden magyar gyűjtemény számára ajánlott. Értéke többszöröse a hagyományos albumin vizitkártyáénak.

Konzerválási feladatok:

Az 1863-as leírásban olvasható, hogy “Országh Antal fényképei még tartósságra nézve is felülmúlják az eddig látott fényképeket.” Ezt megerősítendő, az általam látott két tucatnyi kép közül kettő kivételével mindegyik kifogástalan állapotban volt. Azt a kettőt nedves helyen tárolás következtében penész pusztította el.

Irodalom:

Vasárnapi Újság, 1862. 239. o.;
Ország Tükre, 1863. 22. o.;
Hölgyfutár, 1863. július 14.

Előző cikkkálium
Következő cikkOlympus OM-88 – angol
NoGun
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

További friss hírek